Október a reformáció hónapja, számos rendezvénnyel, igei alkalommal emlékezünk mindarra, ami 1517 októberében történt. Kiemeljük Luther és Kálvin munkásságát, mélyebbre tekintve azonban megláthatjuk, hogy a reformáció a mi Urunk Jézus Krisztus munkája. Tőle indult minden, mert ő az egyház feje, látta annak és tagjai életének félresiklását. Így azután az Úr cselekedett. Először a reformátorok személyes életét állította helyre. Luther kereste a bűnbocsánatot és a békességet, és ez a kereső szerzetes Jézusra talált. Felismerte, hogy hit által az Úr Jézus menti meg őt és állítja helyre az életét. Így a reformáció a személyes élet helyreállításával indult. Ezt az Ige által vitte végbe az Úr Luther életében, hiszen az Újszövetséget olvasva ismerte fel, hogy az igaz ember hitből fog élni (Róm 1,17).

Isten napjainkban is így cselekszik, ahogyan Ézsaiásnál olvassuk: „...az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghez viszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézs 55,11) Mert Isten Igéje ma is élő és ható, ma is munkálkodik, amikor valakinek az életébe belekerül, mint vetőmag a talajba. Ezt éltem meg én is, amikor életem kicsúszott a kezemből, darabjaira hullt. Az Úr elém hozott egy Újszövetséget, és annak olvasása során találkoztam vele. Majd ebből a találkozásból új élet született. Amit én elrontottam, tönkretettem, azt a feltámadott Úr Jézus helyreállította. Előbb a kapcsolatomat vele, majd az egész életemet elkezdte arra a képre igazítani, amelyet eltervezett felőlem.

Isten mást gondolt felőlünk, mint amit mi tervezünk, amit mi akarunk elérni és megvalósítani. „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.” (Ézs 55,8) Mik az Úr gondolatai? Mik az ő útjai? Azt szeretné, hogy a Fiú képére és hasonlatosságára formálódjunk. Olyanok legyünk, mint ő, és őt követve a keskeny úton járjunk. Mert ezen az úton teljesedhetünk ki és válhatunk igazi, vagyis krisztusi emberré. Vizsgáljuk meg az életünket: valóban mindig és mindenben őt követjük?