Hit és dallam a villamoson

A hitünk nem maradhat a templom falai között – vallja Hadházi Tamás, a Debreceni Református Egyházmegye esperese. Az októberi programsorozat arra kíván emlékeztetni, hogy egyházunk közössége ma is élő, látható és megszólító erő a városban.

Az idei októberi időszak egyik különleges programja a reformáció villamosa, amelyen Szabó Balázs zenésszel és Beszterczey András lelkipásztorral lehet beszélgetni arról, milyen a „református mennyország”. Honnan jött az ötlet, és mit szeretnének ezzel üzenni a debrecenieknek?

A kezdeményezés a Debrecen-Árpád Téri Református Egyházközségtől származik. Valami figyelemfelkeltő, mégis lelki tartalmat hordozó ötlettel szerettünk volna jelen lenni a közterületeken, hiszen Debrecen a reformáció városa, ennek látszódnia is kell. A villamosra három üzenet került, az egyik egyházmegyénk idei Igéje, amelyet molinókon is elhelyeztünk templomaink, gyülekezeti házaink falán: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” (1Kor 16,14) Ez a mai világban is megszólít: mindenki vágyik a szeretetre, de megvalósítani csak Isten segítségével lehet. Az üzenetet több nyelven is feltüntettük, hiszen Debrecen soknemzetiségű várossá vált. A villamos közepén a homokkerti lelkipásztor és orvos, Kállai Imre családi képe látható a felirattal: „Mi reformátusok vagyunk, és te?” Nem kizáró vagy tolakodó kérdés ez, inkább közös gondolkodásra hívás arról, ki miben látja a hitét, az identitását.

Hadházi Tamás esperes Fotó: Zelenka Attila

Emellett milyen alkalmak várják a híveket a reformáció ünnepén?

Október 31-én a város protestáns gyülekezetei közös istentiszteletet tartanak a Nagytemplomban. Ez régi hagyomány, néhány éve úrvacsorával is kiegészült, mert ennek az ünnepnek a közösség megélése a lényege.

A reformáció villamosa a Nagytemplom előtt Fotó: Debreceni Református Egyházmegye

Előtte a Nagytemplom mögötti emlékkerteket is felkeressük: megkoszorúzzuk a reformáció és a gályarab prédikátorok emlékművét. Emellett több helyszínen evangelizációt is szervezünk – Derecskén, Nagylétán és a debreceni Homokkertben –, hívogatjuk a környékbeli gyülekezetek tagjait, hogy együtt erősödjünk a hitben.

A reformációt gyakran inkább történelmi eseményként emlegetjük. Ön szerint mi az üzenete 2025-ben, mit jelent ma reformátusnak lenni Debrecenben?

Azt, hogy látszani is kell. Luther bátran használta a kor vívmányait, például a könyvnyomtatást, hogy az üzenetet eljuttassa az emberekhez. Nekünk is használnunk kell a mai eszközöket, legyen az közösségi média, online igehallgatás vagy épp egy villamos oldala. A forma változik, de a lényeg ugyanaz: hogy az evangélium elérjen az emberekhez. A hitünk nem maradhat a templom falai között.

Gyakran halljuk, hogy a reformáció lényege a folyamatos megújulás. Hogyan tapasztalható ez most a gyülekezetekben, a hitgyakorlásban?

Ötszáz év után is élnek és növekednek a gyülekezeteink, ami az egyik legszebb bizonyítéka annak, hogy Isten ma is cselekszik. A város környéke dinamikusan fejlődik, családok költöznek ide, ez egyszerre lehetőség és feladat. Az újonnan érkezők között sok az erdélyi református, ők erős hitbeli kötődést hoznak magukkal, de az kérdés, mi hogyan tudjuk őket megtartani, bevonni a közösségekbe. Az első kapcsolatfelvétel után már rajtunk múlik, hogy a templomajtón belül is otthonra találjanak.

REFORMÁTUS MENNYORSZÁG?

Október 27-én, hétfőn 17.30-tól indul útjára Debrecenben a reformáció villamosa, amelyen Szabó Balázs előadóművész és Beszterczey András lelkipásztor beszélgetnek arról, mit jelent ma protestánsnak lenni és hogyan él tovább a reformáció üzenete. Az utazást Szabó Balázs éneke és gitárjátéka színesíti, az utazóközönség pedig kérdésekkel is bekapcsolódhat a beszélgetésbe. A részvétel regisztrációhoz kötött a derefem.hu/villamos oldalon, ahol további információkat is találni a járatról.

A beköltöző családok zöme fiatal, ők viszont sokszor más formában keresik a hitbeli kapaszkodókat. Hogyan próbálják őket elérni?

Egyelőre nincs egységes stratégiánk, de egyre sürgetőbb ennek kidolgozása. Az alap az, hogy a gyülekezetek nyitottak legyenek, de közösen is kell gondolkodnunk azon, miként lehet megszólítani a fiatal nemzedéket. Ők közösségi élményt, személyes megszólítást várnak, nem formális kereteket. Fontos, hogy megtapasztalják: a hit nem hagyomány, hanem élő kapcsolat Istennel.