Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Violetta református lelkész, teológus osztja meg velünk gondolatait.

Nekünk minden szolgálat emlékezetes az első koncerttől a vidéki gyülekezetekben végzett áldásos szolgálatokon át a zeneakadémiai előadásokig – tudatja Erdélyi Dániel karmester és Berkesi Boglárka karnagy. Ők alapították és vezetik a Központi Református Kórust, mely évtizede erősíti, népszerűsíti a református egyházzenét és hagyományait. A magyar kórusok napja alkalmán terveikről is szó került.

A mesterséges intelligencia meghatározása rávilágít a hívő és nem hívő ember elcsendesedése közötti különbségre. Az Istenbe vetett hit nélkül ennek során csak saját magunkra koncentrálunk, megpróbáljuk a külvilág minden zavaró körülményét kizárni, kizárólag befelé figyelni, és így valamiféle ellazult, ugyanakkor minden belső rezdülésünkre koncentráló állapotba jutni. A hit nélküli elcsendesedésben mindig egyedül vagyunk.

Amikor 2025 elején elindult az ifjúság szolgálatának éve, talán még a Zsinat ifjúsági osztályán sem gondolták, hogy az év végére közel nyolcszáz gyülekezet kapcsolódik be valamilyen módon a programokba, több mint ezerháromszázan iratkoznak fel a heti hírlevelekre, és országszerte százhatvannál is több új ifjúsági csoport indul el. A tematikus év végére kirajzolódott: valami olyan indult el, ami túlmutat egy naptári év keretein.

– A gyülekezetben jó néhány éve átalakulás zajlik, nevezhetjük nemzedékváltásnak. Természetesként fogadjuk, hogy egyre több a fiatal, jellemzően a harmincas-negyvenes éveikben járók, csatlakoznak, többnyire kisgyermekesek, és nagy pozitívum, hogy jelen vannak a sokrétű egyházi szolgálatban a településen – utal a naszályi egyházközség változásaira Török Béla lelkész. Az eklézsia életének ereje a csendes, mégis sokszínű és lüktető jelenlétben rejlik.

Kárpátalja elfelejtett gyermekeinek sorsa a háború kitörésével még kilátástalanabbá válhatott volna a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése jótékonysági alapítvány vezetője és a maroknyi önkéntes nélkül. Sipos József szólt arról: – Eddig kis léptékben tettük a dolgunkat, ezt az emberek észrevették és felkarolták. Ez hatalmas ajándék, de egyben feladat is, amelyhez fel kell nőnünk. – Álmuk: ha lenne lehetőségük, otthont alapítanának, anyákat fogadnának be.

„…nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” Ez az Ige a jelmondata a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának, amely októberben ünnepelte újraindulásának 25. évfordulóját. – A szó legnemesebb értelmében elitet képzünk, ráadásul református értelmiséget. Ebben a tekintetben is jogutódai vagyunk a Dóczi Leánynevelő Intézetnek, ahonnan sokoldalúan művelt emberek indultak el – hangsúlyozza Czapp Katalin igazgató.

A válások okának egyházi kivizsgálása során túlsúlyba került a kegyelem hangsúlyozása: a felelősség számonkérése helyett áldozatként tekintenek a felekre, mintha a válásnak nem tevékeny elkövetői, pusztán az elszenvedői volnának. Közben a jelenség egyházfegyelmi aspektusát törvénykezésnek vagy ítélkezésnek bélyegzik, szem elől tévesztve az ok-okozati relációról (a bűnről és annak következményeiről) szóló világos apostoli passzusokat.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az érzelmek fontos szerepet játszanak a közérzetünkben és személyes kapcsolataink alakulásában egyaránt, de a hitéletünkben is. Adventben szükségünk van és alkalmunk is nyílhat arra, hogy Istennek ezt a krisztusi irgalmas arcát keressük. Legalább decemberben tartsunk tűzszünetet háborgó lelkünkben!

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Ilyenkor mindannyiunk lelkében ott rejlik valamilyen várakozás. Ilyenkor mindenki várakozik. Mindenki adventi úton halad. Még Heródes is, igaz ő mindvégig valami másra figyel. Alighanem önmagára. Mint a mai ember, aki túl keveset vár az adventtől, az ünneptől. Csupán annyit, hogy jól érezze magát. Pedig aki életeket változtat meg, ennél sokkal többet adhatna neki. Nélküle viszont semmi sem változik.

Erdély református templomaiban és gyülekezeteiben az advent nem csupán naptári esemény. Itt, ahol a harangszó évszázadokon át éppúgy a magyarság, mint a hit szavát őrizte, az adventi várakozás a megmaradás és az élni akarás himnusza is. A székelyföldi fenyvesek között, a havasok árnyékában, a mezőségi szórványban, a kalotaszegi kazettás mennyezetű falusi templomainkban ma is felhangzik: ránk talált az Isten.

Győri L. János drámája, a Trónfosztók Debrecen néhány hónapos fővárosi működésének és a Habsburg-ház trónfosztásának 175. évfordulójára íródott, ami viszont alapvető dramaturgiai nehézségek elé állította a szerzőt. A detronizáció mint történelmi esemény ugyanis valójában nem hordoz magában drámai potenciált, ezért is szerencsés, hogy az alkotás az egykori események bemutatásakor főként erkölcsi dilemmákra összpontosít.

A tematikus évre jelenteti meg a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata a (Szela.) című kiadványát. Ez az imádságosnapló mindazoknak szól, akik személyesen szeretnének elmélyülni hitükben, vagy közösségben szeretnének együtt haladni a lelki úton. A (Szela.) a naptárak logikáját követi, de a hagyományos tennivalók helyett a Lélek munkájára irányítja a figyelmet.

A református művészeti iskolák negyedik Kárpát-medencei találkozójára huszonkét iskolából három és fél száz református fiatal állt színpadra, hogy bemutassa Istentől kapott tehetségét. A koncerthelyszíneken további több mint ötszáz diák és pedagógus volt jelen hallgatóként, a gyülekezetek zenés isten tiszteletein mintegy kétezren hallgatták meg a találkozó résztvevőinek szolgálatát.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Az a cél, hogy a diákok ne tehernek érezzék a tanulást, hanem az magától értetődő szükségletükké váljon. Ez kifejezetten nehéz feladat, részben a pedagógus és a tanítvány közötti korosztályos szakadék miatt, amely a XXI. században azért érződik még egy kissé erősebben a korábbinál, mert annyira felgyorsult a technikai fejlődés.

Amikor valaki gondoskodik rólad, az azt jelenti, figyel rád, vigyáz rád, és mindent megtesz azért, hogy jól légy. Hogy ne fázz, ne éhezz, ne félj, és boldog legyél. De tudod-e, hogy Isten is gondoskodik rólad? Amikor alszol, amikor játszol, amikor óvodába vagy iskolába mész. Mindig melletted van! Pont úgy, mint a pásztor a juhai mellett. A Bibliában Jézus azt mondja magáról: „Én vagyok a jó pásztor.”

Frecskay Zoltán a századfordulón Ferenc József császár szakácsa volt Bécsben. Azóta a családjában minden december – az idei is – ezzel a recepttel indul: kerül belőle a karácsonyfára, az ajándékokra és persze az ünnepi asztalra is. Keményebb fajta, de édes mézeskalács ez, amelyet érdemes még adventben megsütni: karácsonyra puhul meg, mint a régi történetek, amelyeket az idő megérlel.