Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Bella Violetta református lelkész (XII. 31-ig) és Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor (I. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.
Ha figyelünk az Írás és az énekek szavaira, kiderül, a keresztyénség nem a kifogástalan életűek vallása. A karácsony arra hív, hogy feltegyük a kérdést: mi van, ha mindez igaz? És ha merünk egy lépéssel továbbmenni, így is imádkozhatunk: Istenem, mutasd meg magad nekem Jézus születésének történetében. – Minden kedves olvasónknak áldott, békés karácsonyt kíván a Reformátusok Lapjának szerkesztősége!
Másodszor hirdet versmegzenésítési pályázatot a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány. Magyar költők Istent imádságosan megszólító sorait dalba öntő pályaműveket várnak. – Azt szeretnénk, ha olyan munkák születnének, amelyek alkalmasak az előadásra, koncertkörnyezetben előadható, gyülekezetben is énekelhető műveket várunk – hangsúlyozza Szávay László ügyvezető-helyettes, pályázati koordinátor.
Mária biztosítékok kérése nélkül odaszánja magát Istennek. Az odaszánás itt nem elvont lelki kategória, hanem nagyon is konkrét lépés, amely valami radikálisan újat indít el a történelemben. József hitt Istennek. Félretette a saját elképzeléseit, nem a környezete véleményére hallgatott, nem az érzései vezették. A saját logikája helyére valami más kerül, ami nem az övé, nem Máriáé, nem a faluközösségé, hanem Istené.
Csákváry tiszteletes megragadó, nagyszerű szónok volt. Csak úgy zengett ajkán a karácsonyi örömhír. A hangja néha elcsuklott, ahogy hirdette: nincs más megoldás, csakis a karácsonykor született Krisztus, aki által mindenkor velünk az Isten! Ez hozzám kisgyermekként is szólt, mégpedig egy életre. Külön gyerek-istentisztelet nem létezett, ám együtt lélegeztünk a gyülekezet nagy családjával.
Isten dicsőséges világának törvényszerűségei, ajándékai lekívánkoznak a földre, hogy ne legyen többé lent és fent, ég és föld, magasság és mélység, fény és sötét, nyomor és gazdagság, hogy felemelkedjen az élet értéke. Ezért lett a magas rangú látogatóból kedves vendég, az előkelő idegenből betlehemi Gyermek, aki nálunk is látogatást akar tenni.
Az ünnepi készülődés egyik buktatója: azt hisszük, ha különösen szépre sikerül díszítenünk azokat a napokat és magunkat, nagyobb eséllyel ér el bennünket a karácsonyi üzenet, a meghatottság, a vágyakozás és készség a szépre és a jóra. Pedig lehet, a szikkadt, kopár földre, az elveszett életekre, az elveszett életünkre kellene felfigyelni...
Azért élünk a földön, arra teremtettünk, hogy találkozzunk Istennel, és megismerjük őt. A keresztyénségnek nem az a lényege, jók vagyunk-e. Nem bibliaolvasásból és templomba járásból áll. Ezek csak utak a találkozáshoz Istennel. A keresztyénségben minden erről szól. Ha ezt nem értjük, akkor a lényegét nem értjük.
A karácsonyt gyakran nevezzük „a szeretet ünnepének”, és valóban az. Ám nem csupán az emberi szeretet érzelmi melegségéről szól, amely olykor mulandó vagy törékeny, hanem az örökkévaló, isteni szeretetről. Arról a szeretetről, amely nem csupán vigaszt és erőt ad, hanem újjáteremt és életet formál. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16)
Nem tudjuk, hogyan kellene ünnepelni, amióta nem tudjuk, kit ünnepelünk. Mert ha Krisztusra nézünk, vele születik meg a békességünk. Nem a hangulat változik, hanem a légkör, az elfogadás, sőt az életadó szeretet. Az a szeretet, amelyet ő hozott bele a világba, nem érzelem, hanem irgalmas erő, gyógyító helyreállítása mindannak, ami elromlott.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A Városliget mellett álló százéves templomban élő közösségre lelünk; egyszerre őrzik a hagyományt és építik a jövőt – csendben, kitartóan, együtt. – Nálunk nem számít, ki honnan érkezett, az Ige előtt mindenki egyforma – vallja Somogyi Péter, a dunamelléki egyházkerület főjegyzője, a budapest-fasori gyülekezet elnök-lelkipásztora. Éteri szolgálatra is készülnek: karácsony első napján innen közvetít istentiszteletet a Duna tv.
Ha túl tudunk látni a saját igazságunkon: nemegyszer múlik a gyógyítók kedvező bánásmódja magán a betegen. Ahogyan a régiek mondták: „Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.” Jó hallani olyan történeteket, amelyek a beteghez jóindulattal, emberséges bánásmóddal forduló nővérekről és orvosokról szólnak.
A karácsony csodája nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a gonosz minden hazugsága és ámítása, újabb és újabb szemfényvesztő trükkje és csábos csapdái ellenére világszerte ennyi ember várja Isten eljövetelét, hanem még inkább abban, hogy Isten is várja az embert – minden embert. Várja, megszólítja, hívja magához.
A bölcsek nem a csillag jelétől, hanem a próféciákat ismerő írástudóktól kapnak útmutatást. A prófécia szerint a Krisztus Betlehemben születik meg. Az erről szóló jövendölést az írástudók Mikeás próféta könyvében találták meg: „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.”
Az emberlét Krisztusban teljességre jut, minden hiánytól mentesen. Isten mindeneket helyreállít. Csak negációkban fejezhető ki: akkor már nincs sem rajtunk kívül álló, sem öncélúan pusztító zaj és vihar, amely ezt a világot – benne az emberi kapcsolatokat is – olyan félelmetessé és fájdalmassá torzította. Isten békessége, amely minden értelmet meghalad, kiteljesedik akkorra.
Három földrész magyar református közösségei karácsonykor is ugyanarra az ünnepre készülnek. Brisbane, London és Toronto gyülekezeteiben más környezet, más ritmus és más hagyományok találkoznak, mégis közös a tapasztalat: a hit és a közösség a diaszpórában is megtartó erővé válik. A mindennapok már más nyelven zajlanak, mégis ugyanahhoz a Megváltóhoz fordulnak.
Jézus születésének ünnepét a világ a külsőségekben üli meg, de a keresztyén ember elcsendesedik: találkozik Ég és Föld, Jézus megérkezett közénk. Azt kérdeztük a világ különböző pontjain – Németországban, Svájcban, Ukrajnában – élő reformátusoktól, ők hogyan ünnepelnek, illetve milyen úton haladtak az egykori hazából a választott újba.
Nagy áldás évről évre tapasztalni: a diakóniai szolgálat és a rászorulók segítése nem csak a mi küldetésünk, a gyülekezetek is magukénak érzik – fogalmazza meg Dobis-Lucski Zsófia, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. Az adventi időszakban a református egyházközségek életében természetes az adománygyűjtések szervezése, akár a szeretetszolgálattal közösen.
Milyen az az élmény, amikor sok munka után az ember testéből magabiztosan, akadály nélkül áramlik a hang, és betölti a teret? Brassói-Jőrös Andreával, a Magyar Állami Operaház magánénekesével megnyílásról, a berögzült testi feszültségek elengedéséről, a jó mesterről és az úton járásról beszélgettünk. A művész beavatott minket a színpadi jelen legkitüntetettebb pillanataiba, és a szentesti templomi közös éneklés legszentebb momentumait is felfedte.
Az imádkozó egyház akkor válik láthatóvá, amikor nem önmagát, hanem az Urat teszi láthatóvá. 2026-ban a református egyház az imádság évét ünnepli. Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának főigazgatója és Császár-Harangozó Dóra, a tematikus év koordinátora azon dolgoznak, hogy a személyes ajándék a közösség mindennapi gyakorlatává váljon.
Az intertestamentális kor a két testamentum – az Ó- és az Újszövetség – közötti időszakot jelenti. Ez Izráel történelmében az a korszak, amely az ószövetségi kánoni irodalom és az újszövetségi evangéliumi bizonyságtétel megszólalása közé esik. Feszült időszak ez a választott nép életében, hiszen világbirodalmak árnyékában voltak kénytelenek hitükért és megmaradásukért küzdeni.
Az édesapja álmaiban sikeres mérnökként látta fiát, ezért Bécsbe küldte tanulni, de Bertalant úgy rabul ejtette a rajzolás és a festés, hogy átiratkozott a művészeti akadémiára. Annak elvégzése után rendhagyó naplóba kezdett: a kemény fedeles füzet évekig hű társa volt, de inkább a vázlatainak adott otthont, csak rövidebb ideig használta a feljegyzéseihez.
Az egyház hivatalos karácsonyi üdvözlőkártyáját ez évben is Szabó András építész, grafikus, dalszerző készítette. Illusztrációja nem megszokott módon hív be és vezet végig a karácsonyi történeten. Hogy miképp épül fel ez a képi világ, milyen rétegek bonthatók ki belőle, a készítő maga avat be. – Keresztyénként üdítő helyzetben voltam – tudatja –, hiszen egy Igevers alapján indulhattam el az alkotói folyamat útján: „Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek.”
A dél-borsodi Nemesbikk apró pont a térképen. Ami közös nevezővé válik a falu történeteiben is: a gyökerekben megélt hit, a gyermekekben növekvő jövő, az idősek között vállalt hivatás, a jelenlét a peremen élők mellett, a közösséget szervező szolgálatok és a lelkipásztori kísérés ugyanarra mutatnak: a karácsony akkor válik igazán ünneppé, ha valamit abból utána is továbbviszünk. Az ünnep másodnapján innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.
A Biblia első lapjain azt olvashatjuk: nem jó az embernek egyedül lennie, ezért Isten ajándékként adja mellé a másikat. Öröm, mikor a kapcsolatainkat megtartónak, szeretetteljesnek látjuk. Az ajándéknak nem szükséges kézzel foghatónak lennie, lehet élmény, lelki adomány – hangsúlyozza Tóth Orsolya, a sárospataki hittudományi egyetem lelkipásztora.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Várhatóan 2027 őszére készül el a világ legmagasabb keresztyén emlékműve Birminghamben. A Richard Gamble által megálmodott, ötvenegy méter magas építmény minden egyes fehér téglája egy-egy meghallgatott imát szimbolizál majd, amelyeket okostelefon segítségével olvashatnak el az odalátogatók.
A gép sosem lesz több nálunk – legfeljebb gyorsabb, logikusabb, tágabb memóriájú verziónk. A kérdés tehát nem az, lemásolja-e a hibáinkat, hanem az, hogy velünk együtt képes-e tanulni belőlük és a helyreállítás útját is beépíteni. Tud-e példát venni a megbocsátásról, vagy csak újraszámolja ugyanazt a sebet?
Esszépályázatunk 1. helyezett írása – a felnőttek kategóriájában
Amikor ma, idősödő fejjel kicsit elkeseredem, eszembe jutnak a nagyszüleim, és mindig erővel és szelídséggel telik meg a lelkem. Több mint ötven évig éltek együtt, és soha nem hallottam, hogy egymásról bárkinek egy rossz szót szóltak volna. Hálás szívvel gondolok arra, amit tőlük tanultam: szeretet, tisztelet egymás iránt, becsület, igyekezet, odaadás, kitartás, szelídség, tapintat, elfogadás, derű. – Esszépályázatunk 2. helyezett írása – a felnőttek kategóriájában
Látványos ünnepi fogás. A karácsonyi klasszikusok – bacon, kolbász, zsálya és szerecsendió – mellé a pisztácián kívül kevés szárított gyümölcsöt is adunk, ami finoman édesíti, és gazdag, telt ízt ad a tölteléknek. A pite napokig eláll a hűtőben, így kiváló vendégváró vagy késő esti falatoznivaló.
Sütőtök, sajt, dió, rozmarin – csupa remek alapanyag! Meleg előételnek vagy laza vacsorának szemet gyönyörködtető fogás akár a karácsonyi asztalon, akár az azt követő böjti időszakban.
Kedves régi kolléganőm nagymamájától származik ez a recept. Azért tetszett meg, mert már másnap puha, rögtön fogyasztható. Azóta a karácsonyi készülődés szerves részévé vált a lisztes kézzel formázott kis golyók sütése.
Kislányunk születésekor egyik lelkészünk felesége meglepett bennünket egy számunkra ismeretlen édes különlegességgel, ekkor találkoztunk először a gesztenyelevessel, amely azóta elengedhetetlen lett a szentestei vacsoraasztalunkról.
Az első karácsony éjszakáján is hatalmas öröm volt, amikor Jézus megszületett Betlehemben. Angyal jelent meg a pásztoroknak, és így szólt: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”
Az, ami az úrvacsoravétel utáni intelem szíve-lelke: bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Krisztus is megbocsátott nektek. A hordozott sérelmek, rendezetlen, romboló kapcsolataink miatt vagyunk kevésbé képesek a szellemi és lelki növekedésre. Nemcsak az újjászületésre vagyunk kiválasztva, hanem az üdvösségre való növekedésre is, a kitartásra a tanítványságban. Megízleltük, hogy jóságos az Úr...
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Bella Violetta református lelkész (XII. 31-ig) és Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor (I. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.
Ha figyelünk az Írás és az énekek szavaira, kiderül, a keresztyénség nem a kifogástalan életűek vallása. A karácsony arra hív, hogy feltegyük a kérdést: mi van, ha mindez igaz? És ha merünk egy lépéssel továbbmenni, így is imádkozhatunk: Istenem, mutasd meg magad nekem Jézus születésének történetében. – Minden kedves olvasónknak áldott, békés karácsonyt kíván a Reformátusok Lapjának szerkesztősége!
Másodszor hirdet versmegzenésítési pályázatot a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány. Magyar költők Istent imádságosan megszólító sorait dalba öntő pályaműveket várnak. – Azt szeretnénk, ha olyan munkák születnének, amelyek alkalmasak az előadásra, koncertkörnyezetben előadható, gyülekezetben is énekelhető műveket várunk – hangsúlyozza Szávay László ügyvezető-helyettes, pályázati koordinátor.
Mária biztosítékok kérése nélkül odaszánja magát Istennek. Az odaszánás itt nem elvont lelki kategória, hanem nagyon is konkrét lépés, amely valami radikálisan újat indít el a történelemben. József hitt Istennek. Félretette a saját elképzeléseit, nem a környezete véleményére hallgatott, nem az érzései vezették. A saját logikája helyére valami más kerül, ami nem az övé, nem Máriáé, nem a faluközösségé, hanem Istené.
