Ismerjük és szeretjük is: „Mennyből az angyal”, „Pásztorok, pásztorok örvendezve” és a „Csendes éj, szentséges éj” – ki ne tudná ezeket elénekelni?! Minden adott, ami lejátszható, elénekelhető, megvehető, becsomagolható. Hát csak nem lehetünk olyan ügyetlenek, hogy mindezek megléte mellett se sikerüljön úgy az ünnep, ahogyan vágyjuk?! Jó kellékesek vagyunk, Uram, beszerzünk mindent, meglesz, ami kell egy jó fotóhoz, amelyet feltölthetünk majd valahova… De köszönjük neked, Urunk, ha érthetjük, hogy kevésbé a kellékeken múlik az ünnep! Mi is szeretjük a díszbe öltözött házakat, otthonokat, de hadd szeressük jobban a díszbe öltözött szíveket! Mert igazán már csak erre vágyunk: hogy térj be ünneplőbe öltöztetett szívünkbe, végy lakozást otthonainkban, hogy ne kép-mutatásról szóljon az ünnep, hanem a mély, belső békesség megélésről, mert emberré lettél értünk! Add, hogy egyre több családban erről szóljon!

Ámen!