Több évtizede kórházlelkészként dolgozik. Hogyan talált rá erre a területre?

Tizenkét éves koromban kaptam az elhívást a lelkészi szolgálatra. Már gyermekként aktívan tevékenykedtem a sarkad-újteleki gyülekezetben, amely családunk második otthona volt. Édesanyám és édesapám is szolgált presbiterként és gondnokként, anyai nagyapám templomépítő gondnok volt az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején, keresztanyám pedig évtizedeken át kántorként szolgált. Vonzott az egészségügy segítő világa, így egészségügyi szakközépiskolában érettségiztem Gyulán.

Már elsőéves teológiai hallgatóként megismerkedtem a debreceni kórházmisszióval, amelyben önkéntes szolgálatot végeztem éveken keresztül Tóth Ferenc nyugdíjas lelkész, majd Gál Judit mellett, aki jelenleg is szolgálatvezetőnk. Ekkor vált egyértelművé számomra kórházlelkészi elhivatásom.

Hogyan telik egy napja?

Beteglátogatással, lelkigondozással, amely kiterjed a hozzátartozókra és a kórházi személyzetre is, valamint istentiszteleti alkalmak, bibliaórák, zenés áhítatok szervezésével és megtartásával a kórházi kápolnában. A járványhelyzetben előtérbe kerültek a kórtermi áhítatok és az online alkalmak, a telefonos és az internetes lelkigondozás. Mai biztató címmel naponta küldök áhítatot a kórházi dolgozók bibliakörének és mindazoknak, akik ezt igénylik, vasárnaponként és minden második hétfőn pedig videós áhítatokat készítek. Jelenleg éppen egy országos konferencia szervezésében is igyekszem helytállni a bibliakörrel. A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága az országos konferenciáját még előző évben Gyulára tervezte, de a járvány miatt elmaradt. Bízunk benne, hogy szeptember 17–19-én lesz rá lehetőségünk, hogy megrendezzük.

Kórházban feküdni, betegnek lenni kiszolgáltatott állapot: hogyan lehet segíteni ilyenkor az embereknek?

Szeretetteli meghallgatással, nyitottsággal, empátiával, odafigyeléssel, Isten Igéjével, imádsággal, derűvel odaülni és emberévé lenni a szükséget szenvedőnek, kísérni a nehéz úton, rámutatva élő Urunkra, aki vigasztaló Lelkével velünk van a kórházban is.

Van kedvenc igéje?

Konfirmációi áldásként kaptam, és ma is meghatározó számomra az Ézs 42,6 a Károli-fordítás szerint: „Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek...”

Hogyan töltődik fel?

A férjemmel közösen tartott lelki csendességgel az Ige mellett, igehirdetés-hallgatással, a családtagjaimmal és a barátaimmal, kirándulással, biciklizéssel, olvasással, zenehallgatással, kulturális rendezvényekkel, egy finom étel elkészítésével, süteménysütéssel, a teremtett világ szépségeire való rácsodálkozással. Maga a kórházi szolgálat is tölt, hiszen nemcsak adunk, hanem kapunk is. Egy-egy jó beszélgetés vagy interaktív bibliaóra a dolgozókkal sokat ad nekem is, nem beszélve a kórházi bibliakör nyári csendesheteiről, amelyek nemcsak hatalmas feladatot, hanem áldások forrását is jelentik.