Bár a pünkösd minden évben visszatérő alkalma ünnepeinknek, az arról szóló tanítás sokrétű, és áthatja egész keresztyén életünket. Nem lehet róla csupán múlt időben beszélni – mint amire csak emlékezünk –, hanem mindig időszerű, a Szentlélek ajándékát naponként kérni kell (Lk 11,13). Talán ezért tűnik meglepőnek, hogy az Ef 5,18b ige címben olvasható szavai nem prófétai kinyilatkoztatást, ígéretet vagy kérést fejeznek ki, hanem felszólítanak. Sok mindenre lehet figyelmeztetni, biztatni egy teendő kapcsán, de a Szentlélek vételére aligha. Isten Igéje azonban nem kíván tőlünk olyat, amire ne adna lehetőséget. A továbbiakban arra keressük a választ, kinek szól ez az üzenet, mi a célja és milyen jelei mutatkoznak meg a hívő életünkben.

A Szentlélek vételére vonatkozó felszólítás azokhoz a frissen megtért keresztyénekhez szólt, akik az ókori Efezusban és környékén éltek. A város húszezer főnyi lakosságával az akkori idők kiemelkedő létszámú nagyvárosai közé tartozott, amely kitűnő fekvésével és sok nevezetességével vonzotta a látogatókat. Itt volt az akkori világ hét csodájának egyikeként emlegetett Artemisz-templom, így a pogány világ központi kultuszhelyének is számított, emellett a bűnözők menedékvárosa is volt Efezus.

Ebben a pogány környezetben szükségét érzi Pál apostol annak, hogy hosszabb ideig itt tartózkodva hirdesse a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot. Térítő munkája eredményes volt, de intő szavaira is szükség volt, mert az efezusiak vallásossága meglehetősen kevert volt. Az általánosan ismert emberi bűnök, mint például az élvezethajhászás, pénzimádat, a mámor keresése őket is jellemezte, és ez kegyességi életükbe is beszűrődött. Ugyan külsőleg tették azt, ami elvárható volt tőlük, de a szívük odaszánása nélkül. Ezért hangzik az apostol felszólítása, hogy „teljetek meg Lélekkel”, azaz szakítsanak a testi kívánságokkal, és szánják oda magukat élő áldozatul Istennek. Az apostoli felszólítás célja, hogy képesek legyenek példamutató életet élni. A beteljesedni igének van másik jelentése is: valamit befejezni.

Joó Sándor Ami bizonyos című prédikációskötetében azt írja: „Mert a hitéletben különböző fokozatok vannak. A teljes hitetlenségből a hit első és legalacsonyabb fokára jut el egy lélek, amikor átborzong a lelkén az a fölismerés, hogy van Isten, mégpedig félelmetes hatalmú Isten, aki Úr az ő sorsa felett is! Ez még tulajdonképpen nem igazi hit, idáig még a józan ésszel is el lehet jutni. […] Döntő jelentőségű különbséget jelent ezzel az általános istenhittel szemben a következő fokozat: a Jézus Krisztusban mint Megváltóban való hit. Az a hit, amely már képes elfogadni a bűnbocsánatot, a megváltó kegyelmet és az örök élet boldog reményét. Ez már üdvözítő hit, mert az üdvözítő Jézus Krisztusban való hitet jelenti. Ezután következhet a harmadik és legmagasabb fokozat: a Szentlélekkel való megtelítődés. Röviden tehát az első fokon megismerjük, hogy van Isten, a második fokon a Jézus Krisztusban való élő hit által boldogan ismerjük meg, hogy velünk az Isten […], míg végre a harmadik fokon a Szentlélekkel való beteljesedés azt jelenti, hogy bennünk az Isten!”

Jézus is akkor fejezte be a tanítványok felkészítését a róla szóló bizonyságtételre, amikor elküldte hozzájuk az ő Szentlelkét.

Az imént említett hitbeli fokozatoknak azonban a mindennapi életben kell megnyilvánulnia. A „szürke hétköznapok” vallanak arról, hogy beteljesedtünk-e Szentlélekkel, másképp kifejezve: teremjük-e a Lélek gyümölcseit, amelyekről ugyancsak Pál apostol a Gal 5,22 igében ír. Ugyanis aki a Szentlélek hatása alatt él, annak az élete beszél. Mint ahogy a jó fa jó gyümölcsöket terem, úgy mutatkozik meg a Krisztust követő ember életében is a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Miközben az ige kilenc ilyen gyümölcsöt említ, az igében a Lélek gyümölcse egyes számban szerepel. Azért, mert külön-külön mutatkozó, de egy fáról származó gyümölcsökről van szó, mint ahogy a szőlő több szemből áll, mégis egy fürt.

Ezekben a napokban Isten különösképpen próbára teszi a hívő embert is: teremjük-e a Lélek gyümölcseit? Lehet, hogy a galatákhoz írt levélben felsoroltak közül egyik-másik kárt szenvedett az idők folyamán, de nagy ajándéka Istennek, hogy még adhat lehetőséget a Szentlélekkel való beteljesedésre. Legyen azért imádságunk is egyik énekünk néhány szava: „Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám / Égi lángod járja át szívem és a szám!” (RÉ 463,1)