Mondjon néhány példát, ahol ilyen elhagyott, romos hajlék van, amelyből szívesen őriznének egy-egy darabot.

A Kárpátokon túl, Moldvában állt a szászkúti református templom. Egy botrány miatt az egész gyülekezet katolizált, így az épület az évtizedek alatt tönkrement, összedőlt. Az 1970-es években még arasznyira kiemelkedett a földből, mára azonban már teljesen eltűnt. Emléke a kápolnánk falán élne tovább. Beszterce megyében a tacsi református templom tornya a közelmúltban dőlt össze.

Máshol elnéptelenedik a falu, a templom az enyészeté lesz. Akad, ahol a hatalom romboltatja le, mint például Brassóban a régi belvárosi református templomot, amelynek helyén ma szálloda áll. De nem csak a Kárpát-medencére gondolunk, sőt nem csak református épületekre.

Most hogy áll a kápolna kivitelezése?

Egy helybéli mérnök ötvennégy fő befogadására alkalmas körkápolnát tervezett, az alagsorban kiállítóteret, mellette pedig szabadtéri színpadot alakítanánk ki. A kápolna helyének kiszemelt telek eladásáról még tartanak a tárgyalások. Közben gyűlnek a falakra helyezhető dolgok. Például Nyíradony határában van egy református templomrom, onnan már kaptunk fölajánlást: az önkormányzat és a jogutódok elhoznak majd egy követ. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság vállalta, hogy rendszerezik a felajánlásokat, leírást készítenek, fényképet keresnek, amelyik épületről pedig nincs fotó, arról rajzot készítenek. Erről további részletek a korkapolna.eu oldalon találhatók.

Tehát nem arra bátorítják az embereket, hogy hozzanak egy-egy téglát a templomokból, hanem mindig jogilag rendezett módon kérik a felajánlásokat.

Senkit se biztatunk arra, hogy vésővel vágjon ki egy darabot bármelyik épületből. Mindenképpen a szabályok betartását kérjük. Az illetékes önkormányzat, egyházközség vagy jogutód engedélye is szükséges.

Nem fél tőle, hogy a kápolna a sok rom és emlék miatt szomorú hely lesz?

Nem a szomorúságot kell látni mögöttük, hanem inkább azt, hogy bárki jön Hegyközszentmiklósra, kicsit otthon érezheti magát: biztosan megtalálja szűkebb-tágabb környezete egykori templomának darabkáját. Talán olyat, amelyről nem is tudott. A kápolnát a helyi vallási turizmus színesítésére is szánjuk.

A nemzeti összetartozás napja előtt beszélgetünk: ön szerint a körkápolna a nemzet határokon átívelő, meg nem szűnő egységét is jelképezi?

Igen, az összetartozás is benne van. Ezt az érzést szeretnénk erősíteni, tervünk, hogy a kápolna mellett felállítjuk a Kárpát-medence legmagasabb kopjafáját. A kopjafa azért lesz olyan magas, hogy messziről is jól látszódjon, és hirdesse, hogy itt, a Partiumban, Erdély és Magyarország határán voltak, vannak és lesznek még magyarok.