A LEGOLCSÓBB JEGY

A szemfüles látogatónak először akkor tűnhet fel, hogy református termálfürdőben jár, amikor rápillant a jegyére. Rajta áll, hogy a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközség állította ki a tikettet. Ez a legolcsóbb jegy a környéken.

Hogyan kerül a gyülekezet tulajdonába egy termálfürdő? Az 1970-es évek elején kőolaj után kutattak. Amikor a fekete arany helyett termálvíz tört fel, a helyiek nem csalódásként fogadták a hírt: a mini Dallasról szőtt álmuk helyett úgy döntöttek, kihasználják azt, amit Isten a szülőföldjük alá, 1800 méteres mélységbe teremtett. A termálkúthoz szabadtéri medencét, mellé kiszolgáló épületeket hoztak létre, a tulajdonos akkor a helyi téesz lett.

A termelőszövetkezetek Romániában 1991-ben bomlottak fel, vagyonukat a szövetkezeti tagok kapták meg. Amit a tagoknak nem lehetett visszaadni, az általában a helyi önkormányzathoz került, de Romániában nincsen minden településnek önálló önkormányzata. Volt, hogy Hegyközszentmiklós a szomszédos Szentjobbhoz tartozott, most épp a másik irányban fekvő Székelyhídhoz tartozik.

A helyiek szerették volna, ha helyben marad a tulajdonjog, a közösségé marad az, ami eddig is az övék volt. Így került végül a fürdő 1991-ben a Hegyközszentmiklósi Református Egyházközséghez. Talán ez az egyetlen református fenntartású termálfürdő a Kárpát-medencében.

LELKÉSZ ÉS FÜRDŐVEZETŐ

A fürdőt évtizedekig nem fejlesztették különösebben. Változást Árus Csongor László lelkipásztor érkezése hozott, 2008-ban hívta meg őt a presbitérium. – Nem árultak zsákbamacskát, a presbiterek jelezték, úgy hívnak lelkésznek, hogy a fürdő vezetését is vállaljam el – mondja a lelkipásztor, aki azóta is igazgatja a lelki vezetés mellett a fürdő mindennapjait. Árus Csongor László korábban nem próbált hasonlót, lelkipásztorként is egészen más feladatai voltak, például vezette a Kárpátokon túli Bákói Református Missziói Egyházközséget a hozzá tartozó huszonhárom szórvánnyal és a jászvásári egyetemistákkal.

– Erőpróbaként éltem meg a felkérést, de én szeretem az ilyen feladatokat, örömmel fogtam neki a munkának. Egyáltalán nem bántam meg, hogy igent mondtam. Lassan megtapasztalom, hogy beérik a stratégiai, fejlesztői munkánk gyümölcse – mondja a lelkész.

VENDÉGLÁTÓ, SZÁLLÁSADÓ GYÜLEKEZET

A korábbi fejlesztések „nem a közösség javát szolgálták, hanem az egyéni vállalkozókét”. Fontos változás, hogy ma már a fürdő területén nincs külsős vállalkozás, minden szolgáltatást a gyülekezet szervez meg – így a vendéglátást és a szállásadást is. 2009 óta folyamatosan emelkedik a látogatók száma és a bevételük is. Az eredményeiket sokszor megduplázták az előző évhez viszonyítva. A fürdő korábban csak szezonálisan volt nyitva, tavasztól őszig, ám 2010 óta egész évben várja a kikapcsolódni, gyógyulni vágyókat. A vendégek egyre jobban megszerették a téli fürdőzést, 2017-re a téli hétvégék forgalma már vetekedett a nyáriakéval.

A fürdő tényleg mindig nyitva van, még a nagy keresztyén ünnepeken sem zárják be. – Vannak vendégeink, akik karácsonykor is jönnek. Szenteste napjára a panziót bezárjuk, de amúgy az ünnepek alatt is várjuk az érdeklődőket. Igaz ez a vasárnapokra is – mondja a lelkész. Szerinte aki istentiszteletre akar menni, az úgyis megteszi, utána is bőven van ideje fürdőzni. A koronavírus-járvány első évében két hónapot zárva voltak ugyan, de az egész éves eredményük így is felülmúlta az egy évvel korábbit.

MINDEN ALKALMAZOTT GYÜLEKEZETI TAG

A fürdő profitjából fel tudták újítani a templomot, de általában visszaforgatják a nyereséget, és a fürdő fejlesztésére költik: létrehoztak egy gyermekmedencét, azután felújították az épületeiket, majd önerőből építettek panziót és éttermet. Jelenleg hetven embert tudnak elszállásolni különböző minőségű szálláshelyeken.

Az alkalmazottaik száma jelentősen megnőtt az évek során, a lelkész érkezésekor két munkatárs volt, ma húszan vannak, mindenki gyülekezeti tag. A faluban kevesebb mint ezer ember él – többségük magyar és református –, helyben kevés a munkalehetőség, így hatalmas jelentősége van annak, hogy a gyülekezet húsz embernek munkát tud adni.

NEM CSAK TERMÁL, GYÓGYÍT IS

A közhiedelem szerint, az, ami termálvíz, egyben gyógyvíz is, de ez nem igaz. A hegyközszentmiklósi református fürdő 1800 méter mélységből feltörő termálvize viszont reumatikus panaszokat, ízületi gyulladásokat gyógyít, ajánlják húzódásra, ficamra, akár törés utáni gyógyuláshoz és balesetek utáni regenerálódásra. A vízben ücsörgés ugyanis gyorsabb felépülést hoz. A termálvizet kifejezetten ajánlják női gyulladásos panaszokra.

A fürdőt maguk között, a gyülekezetben tréfálkozva szokták Bethesdának és Siloám tavának is hívni. A gyógyvíz ugyanis, mint a lelkész mondja, Isten ajándéka, amellyel a gyülekezet közössége igyekszik jól sáfárkodni.

Érdekesség, hogy az enyhén lúgos víz nemcsak külsőleg alkalmazható, hanem belsőleg is, vagyis ivókúrában is kifejti gyógyhatását.

AZ ELPILLEDT FÜRDŐZŐ

Ez a termálvíz ráadásképp nyugtató hatású. Erre van egy kedves története Árus Csongor Lászlónak: volt egy vendégük, aki fürdőzés közben lehajtotta a fejét az egyik lépcsőfokra, aztán elszenderedett. Az órák teltek, a látogató jót pihent. Végül az éjjeliőr csak felébresztette, javasolva, hogy az ágyában folytassa a pihenést, hiszen a fürdő bezár.

Apropó, záróra: a termálfürdő reggel nyolc és este tizenegy óra között tart nyitva. Utóbbi meglepően későnek tűnhet, ám van rá észszerű magyarázat. Hegyközszentmiklós közel van a mai Magyarországhoz, a létavértesi határátkelőtől tizenkilenc kilométerre. A határ túloldala azonban nemcsak másik ország, de más időzóna is, így nyaranta Magyarországhoz képest egy órával tovább, csaknem este tízig világos van. A lelkész hozzáteszi: a környékbeliek addig dolgoznak a földjeiken, amíg a nap fenn van az égen, utána még szívesen megmártóznak a fürdőben. Őket is megvárják, ezért is tartanak nyitva este tizenegyig.

MEDENCÉT ÉS KÁPOLNÁT IS ÉPÍTENÉNEK

A presbitériumnak mindig van új fejlesztési terve. A következő öt évre azt a célt tűzték ki, hogy hideg vizű medencét építenek, amely alkalmas lenne úszásra, a nyári melegben pedig hűsölésre is. A termálvizes medencét egyébként télen negyven, nyáron legalább harminc fokon tartják. Szeretnének majd szaunát és kezelőközpontot is, ahol gyógytornászok dolgozhatnának, és a masszásszolgáltatást is igénybe vehetnék a látogatók.

A fejlesztések legnagyobb akadálya eddig a fizikai gát volt: nem volt merre kiterjeszteni a komplexumot. Eddig fél hektáron működött a fürdő és fél hektáron a panzió. A közelmúltban csaknem három hektár földterülettel sikerült bővíteni a területüket, és további hét hektárról folynak a tárgyalások.

Ha utóbbit is sikerülne megszerezniük, oda építenék fel a körkápolnát, amelyről június 6-i lapszámunkban már hírt adtunk, és amely emléket állít majd a Kárpát-medence, sőt az egész világ magyar keresztyén templomainak. Egy-egy faldarab és fotó, valamint a közösség története emlékeztetné itt a látogatót az egykori hajlékokra. A kápolna mellett szabadtéri színpadot is építenének, ahol nyaranta előadásokat, néptáncesteket, koncerteket tartanának akár a fürdő vendégeinek is. A lelkész szerint a vallási és értékközpontú turizmust is bővítenék ezzel a beruházással. A fürdőt egyébként gyakran keresik fel egyházi csoportok, tartanak itt ifihetet, táborokat, például gólyatábort is.