Felállványozva, védőháló mögött áll jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület központjának is otthont adó, felújítás alatt álló épületegyüttes Budapesten, a Ráday utcában. A kávézókkal és éttermekkel tűzdelt belvárosi utca nyüzsög, az épületből kiszűrődő légkalapács hangját elnyeli az utcazaj. A Ráday utcából nem látszik, de négy emelet már elkészült a 2019 januárjában leégett, majd lebontott kollégium helyén emelt új épületből.

A felújítás alatt álló épületszárnyat és a kollégiumot Balog Zoltán püspökkel, Berzsák Zoltán Pro Architectura díjas építésszel és az építkezést lebonyolító Asset Ingatlan Management Kft. ügyvezetőjével, Seres Lászlóval járjuk be, aki munkatársával, Mátyás Evelynnel látja el a projektmenedzseri feladatokat.

Berzsák Zoltán több református templomot tervezett az elmúlt években. Ezúttal a kollégium és a püspöki hivatalnak otthont adó Ráday és a Köztelek utcai épületszárny terveit készítette el. Szerinte az épületegyüttes tervezésében nemcsak az volt izgalmas, hogy modern szemléletben visszaidézze a Ráday utcai központ hagyományait, hanem az is, hogy megteremtse és együttműködésre bírja a különböző intézmények által használt tereket.

– Ebben az összetett épületben nemcsak a kollégium kapott helyet, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerület székháza és püspöki hivatala is, itt működik a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara és a hozzá tartozó Török Pál Szemináriumi Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, a Bibliamúzeum és a Bibliás Könyvesbolt.

KASZÁRNYÁBÓL DOHÁNYGYÁR

Érdekes története van a Ráday 28. szám alatti épületnek, amelyet valószínűleg az évek óta ott dolgozók közül sem ismeri mindenki. A kétszintes épület a 19. század elején eredetileg katonai kaszárnyának épült, majd kórházként működött, egyházkerületi székházzá válása előtt pedig hosszú ideig dohánygyár üzemelt a falai között, amely legalább háromszor le is égett. Az épület az 1900-as évek első évtizede óta egyházi tulajdon, egyéves átépítés után 1912-ben avatták fel mint egyházkerületi székházat, és már akkor helyet adott az 1855-ben alapított teológiai akadémiának, a hozzá tartozó internátusnak és a Ráday Könyvtárnak is.

A kollégium elbontott épülete az 1960-as években épült, azonban folyamatos megújulásban volt. A legutolsó beruházás nem sokkal a tűzvész előtt készült el. Ekkor edzőtermet alakítottak ki a pincében, valamint felújítottak néhány szobát. Ezután az egyházkerület részleges felújítást tervezett a kollégiumban. Ehhez már a tervek is elkészültek, ám a felújítás kezdete előtt leégett az épület.

A kollégiumban 2019. január 23-án este keletkezett tűz, miután három fiatal meggyújtotta egy hajléktalan ember matracát, amely a kollégium Markusovszky térre nyíló, használaton kívüli ajtajának támasztva állt. A tűz a lépcsőház kéményhatása miatt gyorsan elterjedt az épületben, mire a tűzoltók nyolc perccel a riasztás után a helyszínre értek, már több emelet lángokban állt. A tűzben egy négygyermekes férfi vesztette életét, aki a kollégium egyik vendégszobájában lakott aznap este.

TŰZVÉDELEM FELSŐFOKON

– Az új kollégiumi épület lépcsőházai biztonságosak, és megfelelnek a 21. századi előírásoknak. Túlnyomásos lépcsőházakat terveztünk, ami azt jelenti, hogy a tűz és a füst akkor sem juthat be a lépcsőházba, ha az ajtó nyitva van. Egy-egy turbina kerül majd a lépcsőházak tetejére, amelyek tűz esetén beindulnak, és túlnyomást hoznak létre. A füst és a tűz a nyomáskülönbség miatt nem juthat be a lépcsőházba. Ha az ajtók csukva vannak, akkor szintén nem juthat füst és tűz a helyiségbe, mivel tűzgátló ajtók lesznek a tűzszakaszok határain – magyarázza Berzsák Zoltán, miközben a kollégium épülete alatti, harminchárom férőhelyes teremgarázsból felfelé lépkedünk a nyers betonlépcsőkön. Az új kollégiumba a hatályos előírásoknak megfelelően úgynevezett sprinkler rendszerű, automata tűzoltó-berendezéseket is telepítenek, amelyek egyből oltani kezdenek, ha tüzet érzékelnek.

A tűzvédelem a felújítás alatt álló egyházkerületi központban is nagy hangsúlyt kap. A vasbeton gerendákat hőre habosodó tűzvédelmi bevonattal látták el, valamint modernizálták a tűzoltósághoz bekötött tűzriasztó rendszert is.

NYITOTT TÉR ÉS TETŐTERASZ

Az új kollégiumban negyvennyolc kétágyas szobát alakítanak ki a Markusovszky térre néző terasszal és saját fürdőszobával, egy szobát pedig akadálymentesítenek. Kevesebb szoba lesz, mint amennyi a régi épületben volt, viszont a kollégium diákoknak fenntartott szobáiban ezentúl csak teológushallgatók lakhatnak. A kollégiumban kilencvennyolc hallgatónak jut hely, de a legfelső emeleten több vendégszobát is kialakítanak, illetve három „professzorlakás” is készül. Ide költözhetnek a teológián tanító professzorok a családjukkal. Az ötödik emeleten a gépészeten kívül egy száz négyzetméteres tetőterasz is helyet kap majd, és kialakítanak itt néhány közösségi helyiséget.

Amíg a korábbi épületbe csak a Ráday utca felől lehetett bejutni, az új épületrész hangsúlyos bejáratot kap a Markusovszky tér felől, innen lehet majd megközelíteni a kollégium mellett a teológiát, a Ráday Könyvtárat és a Bibliamúzeumot is.

– Korábban itt fal húzódott, viszont fontosnak éreztem a nyitást a tér felé, ezért most mind a két oldalon nagy méretű üvegfalak határolják majd a teret. Azt szerettem volna elérni, hogy szinte egybefolyjon a Markusovszky tér a belső udvarral – mondja az építész. A hatalmas üvegfelületek mögött kap majd helyet a kollégiumi étterem is, amelynek melegítőkonyháját közvetlenül az teremgarázsból lehet elérni.

Az udvarban álló gesztenyefák a remények szerint túlélik az építkezést és újra kihajtanak majd, a parkolók zöme eltűnik a területről. Az udvart ezentúl autók helyett növények díszítik. Visszakerülnek a helyükre a kopjafák, amelyek az '56-os forradalomban elhunyt három fiatal mártírnak állítanak emléket.

JÁTÉK A FÉNNYEL

Az új kollégiumi épület mellett talán a legnagyobb változás a Ráday és a Köztelek utcai épületszárny új tetőtere lesz, amely egyfajta lelki központként funkcionál majd. A hely kiemelt eleme lesz a kápolna, amelynek nagyon örülnek a teológusok, hiszen méltó helye lesz az elcsendesedésnek, az imádságnak. Ezek mellett zenetermet is kialakítanak, valamint erre a szintre költözik a teológusok lelkipásztora, a „spirituális”, illetve a hallgatók irodája és a Török Pál Szemináriumi Könyvtár is.

Az épületegyüttes közös, Markusovszky tér felé néző homlokzatán a kereszt mellett megjelenik a Kálvin-csillag is.

– A kereszt tulajdonképpen a kápolna ablaka az épület keleti oldalán, hogy az érkező reggeli fény ezt a formát rajzolja ki a padlóra, hasonlóan az őskeresztyén kápolnákhoz. Az új kápolna pont azon a helyen áll majd, ahol az oktatási és a kollégiumi rész összeér, ez a hely az, ahol a két évvel ezelőtti tűz leginkább pusztított. Az egész kápolna, annak belsőépítészete is úgy lesz kialakítva, hogy a tűzesetnek és Isten kegyelmének állítson emléket – magyarázza Berzsák Zoltán.

Kiemelt szerepe lesz a fénynek a Ráday utcai szárny műemlék lépcsőházában is, ahol mostantól természetes megvilágítást kap a főlépcső az új tetőablaknak köszönhetően. – Ez izgalmas, új perspektívába helyezi a tereket – véli Berzsák Zoltán.

A díszterem felől a mennyezet egy időre eltűnt, mert az épület Ráday és Köztelek utcai szárnyai a tetőtér-beépítés miatt új szerkezetet kapnak. Ennek fedése az új épületszárny burkolatával azonos anyaggal készül, és összeköti a régi, illetve az új részt.

TERV SZERINT

– A munkák mennyiségét tekintve nagyjából húsz-huszonöt százalék lehet az épületegyüttes készültségi szintje – véli Seres László, aki elmondja azt is, hogy az építkezés ütemterv szerint halad, sőt egy kicsit előrébb is jár a kivitelező.

– Az épületeknek szeptember végére kellene szerkezetkész állapotba kerülniük, de valószínűleg augusztus végére elkészül ez a szakasz. Már a kollégium utolsó, ötödik emeletét építik, a Ráday utcában is kibontottak mindent, amit kellett. Az új falak zömmel elkészültek, a vakolás is folyamatban van. Már elindult az épületgépészeti és villanyszerelési munka is, ezeknek az alapvezetékeit már be is húzták – részletezi a projektmenedzser.

Az építkezés mellett már most foglalkozni kell az épületek berendezésével. Seres László tájékoztatása szerint a kollégiumi szobák bútorzatára kiírt tenderre már befutottak az ajánlatok, a későbbi nyertest szeptemberben szeretnék megbízni a munkával, hogy 2022 májusáig gyártsa le az ágyakat, szekrényeket és asztalokat.

HIÁNYZÓ TEREK

– Úgy érzem, hogy befordultunk a célegyenesbe. Az építészeknek meg a kivitelezőnek eddig volt izgalmas a feladata, amíg megtalálták ennek a régi épületnek az összes problémáját, és feltárták a benne rejlő lehetőséget. Nekünk viszont mostantól lesz az, mert elképzeljük, hogy mi lesz a falakon – mondja Balog Zoltán, miközben a Ráday utcai épületszárny frissen vakolt falai között sétálunk.

És mit képzelhetünk a falakra? – Azt keressük, amit a református művészetünkből meg tudunk jeleníteni anélkül, hogy az erőltetett lenne. Hiszen ez nem több évszázados múltú épület, mint például a debreceni kollégium. A visszafogottságon kell lennie a hangsúlynak amellett, hogy mégis világos legyen, hiszen ez a magyar reformátusság egyik fontos székhelye – jelenti ki a püspök, aki szerint ennek az egyik lehetősége a festett mennyezeti fakazetták akár stilizált, akár eredeti megjelenítése ezekben a terekben.

Az egyházvezető reméli, hogy 2022 szeptemberére elkészül az épület, és a teológiának nem kell még egy évet elvesztegetnie ideiglenes székhelyén.

– Fontos, hogy mielőbb felépüljön a Ráday-kollégium, hiszen a lelkészképzésnek az együttlakás és az együtt tanulás hangsúlyos része. Ekkor alakul ki az a lelki közösség és az a közös nyelv, amellyel aztán később az egyházkerületben, illetve az egész Magyarországi Református Egyházban szót tudnak érteni egymással a lelkipásztorok.

Az együttlakás alatt az is megtanulja a közösségi életet, aki például egykeként érkezik. Balog Zoltán szerint most hiányoznak ezek a terek, és ezért is fontos, hogy már jövő szeptemberben beköltözhessenek a hallgatók.