Kellemes időjárás fogad Medinán augusztus első vasárnapjának délelőttjén. Az 1790-ben épült, dombtetőn álló templom két harangja istentiszteletre hívogat, az idősebb falubeliek szerint hangjuk azt mondja: „búzakenyér jó kenyér”. Medinán minden második vasárnap tart istentiszteletet Ujlaky Tibor, aki a négy kilométerrel arrébb fekvő Szedres parókus lelkésze, de ő a szomszédos Tengelic református gyülekezetének vezetője is. Az egyhajós templomban még él az évszázados szokás, amely szerint a nők és a férfiak egymástól külön ülnek: az oldalsó bejárattól balra fekvő padokban foglalnak helyet a nők, jobbra a férfiak.

Ujlaky Tibor a szőlősgazda példázatát hozza a gyülekezet elé, akik figyelmesen hallgatják a prédikációt, majd a záróének után a kedvünkért néhány percig velünk maradnak a templomban, hogy elmondják benyomásaikat a tavalyi programsorozatról.

A HŐSÖK EMLÉKÉRE

Az egyházi-kulturális programsorozat egy teljes évig tartott Medinán, ahol 2019 októberében rendezték meg az első pályázati pénzből finanszírozott eseményt, A medinai református gyülekezet napját. Ezen a napon a medinaiak hálával gondolnak vissza őseikre, akik templomot építettek, illetve akik hősi halált haltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vagy az első és a második világháború alatt.

– Megható megemlékezésen vettünk részt. Sokan voltak a templomban, akik nem hallották még ezt a névsort így, együtt – mondja Révai István, utalva arra, hogy Ujlaky Tibor a hálaadó istentisztelet végén felolvasta a gyülekezet hősi halottjainak névsorát. – A nevek elhangzása közben a zúgó harangok és a medinai hősök még élő hozzátartozói, illetve a megjelentek is megkönnyezték a gyülekezetünk hőseit. „Kiontott vérük hozzon áldást a magyar hazára!” Így zárta a névsort a lelkipásztorunk – emlékezik vissza az alkalomra Topánka-Révai Lilla Irén közművelődési szakértő, egyházi közösségszervező, aki összeállította és megszervezte a programsorozatot.

Az októberi alkalom nemcsak a megjelentek nagy száma miatt volt különleges, hanem azért is, mert a hősi halottakról katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg: a díszőrök a Magyar Honvédség 54. Veszprémi Radarezredétől érkeztek.

BIBLIAI ALAPOKON

– Még a pályázat megírása előtt beszélgettünk a gyülekezeti tagokkal arról, hogy milyen programokon vennének részt szívesen. Néhányban meg is egyeztünk, majd mindenki hazament, és imádkozott a programsorozatért. Reggel úgy ébredtem fel, hogy azonnal meg kell fognom egy tollat, és írnom kell. Az Úristen szó szerint lediktálta a programtervet és a tematikát – mondja Topánka-Révai Lilla Irén. – Az egyházi kulturális programsorozat mottóját a Példabeszédek könyvéből választottuk: „Aki másokat felüdít, az maga is felüdül.” (11,25) Végül bátran mondhatom, hogy ez valósággá is vált, mert boldogan jöttek, és boldogan is mentek el előadásainkról az emberek – teszi hozzá.

Az elképzelés szerint a medinai gyülekezetben havonta egy-egy előadást szerveztek volna, amelyek legtöbbször közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a Bibliához. A gyülekezeti nap után, novemberben a Vizsolyi Biblia 1990-es hasonmás kiadását mutatta be Szabó András irodalomtörténész, decemberben pedig megszervezték az I. Adventi Kórustalálkozót, amelyen a házigazda a hét éve működő és öt nyelven éneklő gyülekezeti kórus, a Medinai Miss-Sió Kórus volt, akik a Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagóguskórust, valamint a Kajdacsi Főnix Református Kórust látták vendégül.

A következő előadást februárban Fráter Erzsébet, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora, a Növények a Bibliában című könyv szerzője tartotta. Több gyülekezeti tagnak is ez az előadás volt az egyik kedvence, köztük a hétéves Burányi Noelnek és édesanyjának is. – Nekem és a kisfiamnak is Fráter Erzsébet előadásai tetszettek legjobban, ő még a mai napig felemlegeti őket, beszél róluk az óvodában és igazából mindenhol. Ezek az előadások mélyítették a hitet a fiamban, aki sokat tud és még többet kérdez Jézusról, de mindig vissza-visszatér ezekre az előadásokra és arra, ahogyan a kurátor zárta a beszédeit: – Az én mesterem Jézus Krisztus – mondja Burányiné Ifju Emőke.

Hozzáteszi, hogy Noelre, aki egy kivételével az összes programon jelen volt, nagy hatást tett a Biblia hangszerei című előadás is, főleg amikor felharsant a sófár, a legősibb bibliai hangszer. A kosszarvkürt megszólalását élete legszebb élménynek nevezte Révai Istvánné Piroska, a gyülekezet korábbi pénztárosa is.

KÖZBESZÓL A KORONAVÍRUS

Mialatt a gyülekezet a programsorozatra készült, elkezdődött a régi parókiaépület tetőzetének felújítása, valamint az egyik nem használt szoba közösségi térré alakítása is. A munka megakadás nélkül zajlott a tervek szerint, viszont 2020 márciusában felütötte fejét a COVID-19, és a szigorú járványügyi intézkedések miatt a programsorozatot szüneteltetni kellett. Így hiába készültek el a munkálatokkal, az augusztusban újrainduló esemény alkalmait nem tudták a nehezen szellőztethető, új helyiségben megtartani. A tizenegy programot négy helyszínen rendezték meg.

– Nehéz volt a vírus miatt bármit is szervezni, teljesen leálltunk, nem voltak istentiszteletek sem. Aztán ahogy lehetett, rohamtempóban, az utolsó hat hétben sikerült megrendezni a pályázatban vállalt programokat. Ez is csoda volt, hogy az utolsó előtti pillanatban, nagy erőfeszítésekkel sikerült – mondja Topánka-Révai Lilla Irén.

VISSZA A BIBLIÁHOZ

A Kenyér a Bibliában című előadás szintén népszerű, ha nem a legnépszerűbb volt a programok sorában. Az új kenyér ünnepéhez közel, augusztus közepén tartotta Kászpári Károly pékmester, aki a szomszédos Tengelicen működteti műhelyét. – Nagyon örültem, amikor felkértek az előadásra, még nagyobb örömmel jöttem át Medinára, és beszéltem a kenyér és a Biblia kapcsolatáról – mondja Kászpári Károly, aki szintén részt vett a vasárnapi istentiszteleten, habár ő maga evangélikus. Az előadásra a pékmester többféle kenyeret hozott magával, amelyeket meg is kóstolhattak a résztvevők. Volt nemzeti szalaggal átkötött házi fehér kenyér, fekete berkenyés kenyér és Biblia-kenyér, amely a legnagyobb érdeklődést váltotta ki.

– A Biblia-kenyér receptjét a Szentírásban található alapanyagokból – köles, árpa, zab, méz, mák, kömény és búza – állította össze egy osztrák vállalkozás, ez alapján sütöttem meg – avat be Kászpári Károly, aki elmondja azt is, hogy előadása után a gyülekezetből többen ott maradtak, és tartalmas beszélgetés alakult ki. – Jó élmény volt – zárja a visszaemlékezést.

Augusztus utolsó napjaiban ismét Fráter Erzsébet tartott előadást a medinai gyülekezetnek a bibliai étkekről és étkezésekről, egy héttel később pedig már a Medinai Gitárszakkör és a Medinai Tamburazenekar adott koncertet a gyülekezetnek. Azt is megtudtuk, hogy a nyolcvanöt fős gyülekezet negyede zenész, de ez a felülreprezentáltság az egész falura jellemző, nem véletlenül tartották meg idén az első Medinai Zenésztalálkozót.

Az utolsó program ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki – ehhez talán annak is köze volt, hogy a Szőlő és bor a Bibliában című előadást Hajdu Edit agrármérnök és növénygenetikus tartotta, aki a Medina névre keresztelt vörösborszőlő-fajtát kinemesítette.

HITTEL, HIT ÁLTAL

– Azon túl, hogy a református közösséget, a medinaiakat és a környező településen élőket összehozták ezek az alkalmak, mindegyik – szakmájában elismert, felkészült – előadó vagy fellépő élő hitről tett tanúbizonyságot, és ez a gyülekezetet is erősítette. Ők negyvenen nemcsak a tudásunkat tágították, hanem mély lélekélményeket is hagytak – mondja Sáfrányné Szabó Tünde presbiter, a gyülekezet egyik mozgatórugója.

Meglátásával egyetért Révai Istvánné Piroska is, aki szerint nemcsak az előadók és a fellépők szakmai tudása volt kiemelkedő, hanem „átjött” az a mély hit is, amely bennük él. – Érezni lehetett, hogy hitben járnak. Csodálatos volt osztozni ebben – vallotta meg az asszony.

– Ezek a programok hozzájárultak ahhoz, hogy a megváltottság örömét a szívünkben hordozhassuk, és segítették hitünk megerősödését is – mondja Topánka-Révai Lilla Irén. – Ha ezt mi tovább tudtuk adni gyülekezeten belül és azoknak, akik részt vettek ezeken a programokon, akkor azt mondom, megérte megtartani azokat – teszi hozzá. Az egyházi közösségszervező úgy véli, ezen az úton továbbhaladva lehetne erősíteni a keresztyén identitástudatot is. – Azt, hogy mi az Úr Jézus megváltott népe vagyunk. Az ilyen programok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek visszataláljanak teremtő Istenükhöz.

Barteczka Mária nyugdíjas tanítónő bár Szedresen él és katolikus vallású, egy kivételével az összes előadáson jelen volt. – Sok mindenre rácsodálkoztam, amit eddig nem tudtam, vagy nem így gondoltam.

A bibliai témák, a Szentföld képei, a zenei anyagok felemelő, lélekmelengető hangulatot teremtettek. Ehhez persze szükséges volt az előadók felkészültsége és a hallgatók befogadókészsége, nyitottsága. Az előadásokat követő szeretetvendégség bősége, a kedves kiszolgálás és a közvetlen beszélgetések mind hozzájárultak, hogy mindenki lélekben és tudásban gazdagodva távozhasson, és sokáig emlékezzen az itt szerzett élményekre – foglalja össze a programsorozat alatt szerzett tapasztalatát.

HÉTKÖZNAPOK KÖZÖTT

Godóné Varga Piroska, a medinai gyülekezet gondnoka szerint érdemes a kis gyülekezeteknek is efféle programokat szervezni.

– Ez a sorozat megerősíthet más kis gyülekezeteket is abban, hogy érdemes kiemelni így a szürke hétköznapokat. Nagy tanulság ez, amely megerősödést és erőt adhat a gyülekezetnek. Mert bár kis közösség vagyunk, év közben egy-két kisebb alkalmunk van, vasárnaponként pedig kevesen vagyunk, ám amikor valamilyen programról van szó, azt van, aki megszervezi, van, aki előkészíti, és van, aki végrehajtja. És hiszem, hogy közönség is mindig lesz – mondja bizakodva.

Hasonlóan bizakodó a gyülekezet jövőjét tekintve. Úgy véli, egy feladat áll a gyülekezet előtt a következő években. – Az alapok szilárdak, a falak állnak, a tetők pedig megújulnak felettünk. Igaz ez átvitt értelemben is: a szilárd alap az őseink hite, amelybe kapaszkodhatunk. A falak mi magunk vagyunk, akik megtartjuk azt, amit kaptunk. A tető pedig az ifjúság felettünk. Egyelőre az a feladatunk, hogy ezt a szintet megtartsuk, és kivárjuk azt az időt, amelyet már az Úr elkészített – hiszen miért rakott volna szilárd alapon álló falakra új tetőt?