Hogyan bátorította a művészeket az alkotásra?

Az Evangélium 21 kortárs művészeti gyűjtemény a Bibliából a négy evangéliumot, azaz Jézus életét, munkásságát és küldetését mutatja be a 21. századi emberek számára a jelenkor magyar művészeinek interpretálásában.

Ebben tizenkét meghívott művész vett részt. Azt kértem tőlük, hogy a Biblia tanulmányozásával készüljenek fel. Az elmélyedéshez segítség volt koronavírus miatti lezárás, a csendesség.

A válogatás Jézus életét mutatja be olyan alkotók segítségével, mint Asztalos Zsolt, Bukta Imre, Csontó Lajos, Erhardt Miklós, Fátyol Viola, Gerber Pál, Fehér Márta, Imre Mariann, Lovas Ilona, Mátrai Erik, Richter Sára és Szelley Lellé. Jézus alakja mögé felsorakozni ma a Lajtán túl már bátorságot követel. Itthon miért jobb a helyzet?

Ma értékrendről, hitéletről beszélni itthon is szokatlan. A vallássemlegesség jegyében sok cég is elzárkózik az ilyen témáktól. Maga a gyűjtemény ezen a semleges állásponton természetesen messze túlmutat. Bemutatja az európai, benne a magyar hagyományos értékrend alapismeretét és alapértékeit.

Háromszázhatvanöt igeverset választott ki a Bibliából, már egy évtizeddel ezelőtt. Miként lelte meg az erre nyitott művészeket?

A négy evangéliumra a háromszázhatvanötből száz igevers jutott. Ezeket tizenkét csoportba osztottam fel, amelyek megadták a gyűjtemény tematikáját. Felkértem egy kuratóriumot, hogy válasszák ki azt a hatvan-hetven magyar művészt, akit fel lehet majd kérni az alkotásra. Ebből a listából hívott meg Petrányi Zsolt művészeti kurátor tizenkét művészt, és valahogy mindenki ráismert a maga küldetésére.

A születés köznapi érték a világban, ám Jézus születése csoda volt. Mit érzékeltet ebből a tárlat?

Fátyol Viola éppen akkor lett kismama, így ő természetes módon a születés egységet választotta. A gyűjtemény kialakítása tehát nem különböző módon felvásárolt műalkotások összeválogatása, hanem közös feladat volt, ahol mindenki figyelt az előző és a következő egység alkotójára, összedolgozott vele.

Jézus csodatételei közül a legmegragadóbbak a gyógyítások voltak. Maga a tárlat is gyógyít valamilyen módon?

Richter Sára a saját felfelé tekintését, életét, a gyógyulás életváltoztató tapasztalatait vitte bele a művébe. A test és a lélek összefügg, a betegség és az egészség az egész emberről szól.

Hogyan jeleníti meg a tárlat a keresztre feszítést?

Nem alkalmazott a művész kortárs technikát, nem spriccel a vér, hanem az Arma Christit, azaz a keresztre feszítés tárgyait mutatja be. A hangsúly nem a méretarányokon, hanem a tárgyakon van. Alul a harminc ezüstpénz. A bűnszerző Ádám és Éva csontjai felett áll a bűnünket hordozó Jézus keresztje. A dobókockákat a köntösre való sorsvetésből ismerhetjük, a töviskoszorú durva fából készült, és a kivégzés célszerszámai is.

Sokaknak könyvekben közölt képek alapján is élmény látni Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című falfestményét. Miért kell most újragondolnunk?

Az utolsó vacsora asztalánál tizenhárman ültek, Jézus és a tizenkét tanítvány. Itt azonban csak egy szék van, a tizennegyedik. Ehhez az asztalhoz mindannyian meghívást kaptunk.