Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A tragédiát leginkább úgy előzhetjük meg, ha gyakoroljuk az empátiát: értem és megértem a másikat. A gyerekeknek ma meg kell tanítani, a legcsodálatosabb kommunikáció az emberi beszéd: mondhatom és hallgathatom – vallja Gecse Attila gyászterapeuta.

Soli Deo gloria – egyedül Istené a dicsőség! Ezt a felkiáltást választották 100 éve diákszövetségük nevéül a somogykiliti csendeshétre elvonuló pesti teológus diákok. A történelmi kálvinizmus teológiai talapzatán állva hitték és hangoztatták: a Jézus Krisztussal való kapcsolatban nemcsak az egyén, hanem a közösség, az egyház, de az egész társadalom is gyógyulást kaphat.

Református egységnappal és a Generális Konvent ülésével emlékeztek a magyar reformátusok a Királyhágómelléki Egyházkerület 100. születésnapjára Nagyváradon. – Szembe kell néznünk azzal, hogy Isten jogosan cselekedett, amikor megrendítette a népet, de ezt próbatételnek adta – fogalmazott Csűry István királyhágómelléki püspök.

A Magyar Református Egyház Generális Konventje a megtartatásért Isten iránti hálával és jó reménységgel köszönti a százesztendős Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. A magyar református egységben, testvéri közösségben, imádságos szívvel együtt örülünk az örülőkkel, együtt sírunk a sírókkal és együtt küzdünk a küzdelemben lévőkkel. Krisztus a jövő, együtt követjük őt!

Az anyaszentegyházban, amely a Krisztus teste, mindenkinek megadatik az a terület, ahol a kapott talentumaival Isten dicsőségére végezheti a munkáját – mondja Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia professzora. Egyebek között arról kérdeztük: milyen a bibliai nő? Milyen legyen egy női lelkész ma? Ki az a nő a Bibliában, akit ma örömmel látna a szószéken?

Aki hitében nem jutott el Jézus megváltó szeretetéig, vagy nem merte magára nézve elhinni és befogadni, az Gyökössy Endre találó kifejezésével bűnös bűntudatban szenved. Aki bűnvallásában betegesen gyalázza magát, szinte vájkál a szennyében, annak orvosra van szüksége. Gyógyítani kell!

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A hasonló szervezeteket általában előbb létrehozzák, utána kezdenek el érte dolgozni. Nálunk fordítva történt: előbb a betegek jöttek – tekint vissza Győri Józsefné. A debreceni Kőszikla Alapítvány munkatársa a határon túli magyarok gyógykezelésének támogatása, egészsége óvása érdekében végzett munkájáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta.

A Pápai Páriz Ferenc által idézett Lucianus-mondat voltaképpen nemcsak visszaemlékezés az elhunyt professzor pestis verte városához való hűségére, hanem a már haza, Erdélybe készülő ifjú magyar „medicus” tömör, őszinte önvallomása és egyben életprogramja is: „A hazai füst hasznosabb, mint a külhoni fény.”

Ingmar Bergman svéd filmrendező hatvan évvel ezelőtt, 1961-ben forgatta Úrvacsora című filmjét, az úgynevezett „Isten-trilógia” középső darabját, melyet a Tükör által homályosan és A csend című alkotások fognak közre. Bergman értelmezésében: a megszerzett bizonyosság itt válik megértett bizonyossággá, amit mégis a „negatív lenyomat” követ, az Isten csendje.

Sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést. A pályázattal azt szerettem volna bemutatni, hogy a tanítás és a tanulás tud izgalmas és élménydús lenni – tudatja Sarkadi Ferenc, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola pedagógusa. Ő kapta az Év Szupertanára címet.

– Vezérelve volt: ne nehéz darabokat írjon, hanem olyan műveket, amelyeket az egyszerű falusi kórusok is képesek megtanulni – mondja Osváth Viktor lelkipásztorról, a legendás kecskeméti kórusvezetőről a fia. Számára a kórus családi közösség volt. Szívének és házának ajtaja nyitva állt minden kórustag előtt.

A nagyfiúk soha el nem maradtak volna egymástól, és persze velük tartott Sifra és Géri is. Pedig nagy szó volt ez az összetartás, mert Aszáf mindkét lábára béna volt. Korán megtanult két mankóval járni, de ha a fiúk siettek valahova, beleültették a barátjukat egy kosárba, úgy cipelték magukkal.

– Mindig is szerettem volna őszinte, önazonos és boldog életet élni. Azt tapasztaltam meg, hogy ez a boldog és őszinte élet, a maga teljességében, csak Istennel élhető meg. Úgy hiszem, ezzel a megtapasztalással együtt kaptam elhívást arra, hogy lelkipásztorként bizonyságot tegyek Istenről egy életen keresztül.