Káposztás Gábor

Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek. Öt kérdés – öt válasz rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ezúttal Káposztás Gábort kérdeztük.

A debreceni Nagytemplom közösségéből esküvője után érkezett a Budapest-Budai Református Egyházközségbe. Zenélő lelkészként is emlegethetnénk, ugyanis több zenekarban is szolgált, és számos dicsőítő alkalmat tartott az online térben a pandémia alatt.

Milyen családból származik? A hitben ki járt ön előtt példaként?

1992. május 18-án születtem Debrecenben. Alapvetően nem vallásos család tagjaként nőttem fel egy Debrecenhez közeli faluban, Nyírábrányban, a nagyszüleimmel viszont időről időre jártam istentiszteletre. A hittel és Isten megújító szeretetével először a helyi gyülekezetben találkoztam, de a hitbeli elmélyülésem a gimnáziumi években történt meg igazán. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában eltöltött négy év meghatározó időszak volt az életemben, amelynek végén arra az elhatározásra jutottam, hogy lelkipásztor szeretnék lenni. Nem tudnék konkrét személyt kiemelni, aki nagy hitbeli példakép volt számomra. Sokat tanultam a tanáraimtól, lelkipásztoroktól, gyülekezeti tagoktól, barátoktól.

Milyen céllal választotta a lelkészi életformát?

Nem életformát választottam, hanem hivatást kaptam Istentől. Mindig is szerettem volna őszinte, önazonos és boldog életet élni. Különböző foglalkozásoktól és karriercéloktól függetlenül ez minden ember egyik legmélyebb vágya. Azt tapasztaltam meg, hogy ez a boldog és őszinte élet, a maga teljességében, csak Istennel élhető meg. Úgy hiszem, ezzel a megtapasztalással együtt kaptam elhívást arra, hogy lelkipásztorként bizonyságot tegyek Istenről egy életen keresztül.

Zenélő lelkésznek is nevezhetnénk. Sokakban tartotta a lelket dicsőítésekkel a pandémia alatt, és több zenekarban is játszott. Mit jelent önnek a zene? Illetve mit jelent együtt a hit és a zene?

Az Isten dicsőítésében újra és újra megtapasztalom, milyen egy szerető Atya jelenlétében lenni. Vele minden megélhető és megosztható. A zene számomra személyes és könnyed nyelvet jelent, amellyel közvetlen módon kommunikálhatok Istennel.

Káposztás Gábor Fotó: Archívum

Talentumot kaptam rá, hogy így is megélhessem a hitem, amiért nagyon hálás vagyok. Különösen is megerősítő, amikor nemcsak egyénileg, hanem közösségben is dicsérhetjük Istent.

Mennyire lehet hatékony missziót végezni a zenén keresztül?

A legfontosabb és leghatékonyabb eszköznek a szóbeli igehirdetést tartom, ugyanakkor az éneklés és az Isten dicsérete a reformáció korában is fontos valláspedagógiai eszköz volt. Ma is megerősíti az Istenbe vetett hitet, ha valaki szívből énekel az Úrnak, hangi adottságaitól függetlenül.

A nagytemplomi gyülekezetben szolgált, most a fővárosban. Mi volt a váltás oka, s milyen reményekkel kezdi meg a szolgálatot a budai gyülekezetben?

Minősített alkalom, amikor észrevesszük, hogy a magánéletünket és a szolgálatunkat tekintve is nagy ajándékot és szép lehetőséget kapunk Istentől. A legnagyobb örömmel kezdem meg fővárosi szolgálatomat csodás feleségemmel, akivel reménység szerint a jövőben közösen is végezhetünk lelkipásztori szolgálatot. Ő jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem lelkésze. A Budai Református Egyházközségben ifjúsági lelkészként leginkább a fiatalok hitbeli megerősítése lesz a feladatom. Bízom benne, hogy kellő bölcsességgel és a kreatív utakon sikerül őket szólítani.