„Mosolygós, derűs legyen a templombelső”
A református templomokat sok esetben hetente egy-két órát használja a gyülekezet. Hogyan lehetne ezt a teret több alkalommal is úgy igénybe venni, hogy kellő módon „illendő” legyen a vasárnapi istentisztelethez, de adott esetben átalakítható legyen a többfunkciós elvárásoknak megfelelően? Horváth Gyula belsőépítésszel az ő munkái által mutatjuk be a vallási motívumok és templombelsők szerepét. Először a budafoki Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumról beszélgetünk, azonban a tervező bemutatja más olyan munkáit is, amelyekre mindig szívesen gondol.
A budafoki új gimnáziumi épületegyüttes alapkövét 2018 tavaszán tették le, és a kivitelező 2020 nyarán adta át. – Oktatási intézmény lévén itt elsősorban a gyerekekre gondoltam, és arra, hogy én rossz kölökként hogyan mozogtam az iskolában, mennyi csínytevést követtem el. Rendkívül fontosnak tartottam, hogy formailag és színhasználatban is megszólító, szerethető legyen, üzenetet is hordozzon a tervem. Azt gondolom, hogy erre meg is kaptam a remélt visszajelzéseket – mondja derűsen a belsőépítész.
– Az iskola művészettörténettel foglalkozó tanára megkeresett, hogy beszélgessünk az elkészült alkotásom szimbolikájáról. Örömmel tettem eleget ennek. Utána ő folytatta a beszélgetést a tanítványaival, és elküldte a gyerekek üzeneteit, amelyek meghatottak. Nagyon boldog voltam, mert az installációm célt ért, a gyerekek egyértelműen azt csatolták vissza, hogy van szemük a látásra és fülük a hallásra.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!