Költő, izraeli nemzeti hős, akit a brit hadsereg ejtőernyővel dobott le Jugoszlávia területére a második világháború idején, hogy Magyarországra visszajutva segítsen a holokauszt borzalmai elől menekülő zsidóknak. Szenes Hanna emlékművét avatták fel egykori iskolájában, a Baár–Madas Református Gimnáziumban, az „Üres padok – Állítsunk emléket a holokausztban elpusztított diákoknak!” programban, november negyedikén.

A diákok műsorukkal megemlékeztek Szenes Hannáról: felolvastak naplója gimnáziumi részeiből, idézték verseit és elbeszélték élete egyes fejezeteit. Hanna száz éve született asszimilált zsidó családban. A Baár– Madas Református Leánynevelő Intézetben tanult Áprily Lajos igazgatósága idején. 1939-ben érettségizett kitűnő eredménnyel. A magyarországi helyzet és az itthoni jövőépítés lehetőségeinek meghiúsulása miatt a cionizmus felé fordult, és Palesztinába emigrált.

Egyike volt azoknak a zsidó önkénteseknek, akiket a brit hadsereg ejtőernyősként dobott le Jugoszlávia felett, hogy Magyarországon részt vegyenek a zsidók mentésében. Ám a német megszállás keresztülhúzta a tervet, így Hanna három hónapig a jugoszláv partizánokkal bujkált. Végül 1944. június 9-én úgy döntött, mégis megpróbál bejutni Magyarországra, de nem sokkal a határ átlépése után elfogta egy csendőr. Öt hónapig tartották fogva, megkínozták, hogy információkhoz jussanak, még édesanyját is elfogták, de Szenes Hanna nem beszélt. A nyilas hatalomátvétel pecsételte meg a sorsát: mivel brit katonaként tért vissza az országba, árulás miatt katonai bíróság elé állították, s még a tárgyalás lezárása előtt kivégezték.