Bóna Zoltán Pro Unitate in Christo díjat kapott
Az ökumenikus imahét debreceni záróalkalmán, január 24-én a Református Nagytemplomban adta át a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány Pro Unitate in Christo díját Bóna Zoltán református lelkésznek, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) volt főtitkárának, a Theologiai Szemle szakfolyóirat főszerkesztőjének.
Bóna Zoltán 1991 és 1998, illetve 2005 és 2011 között töltötte be a MEÖT főtitkári tisztségét. Szolgálati idejére esett a MEÖT átszervezése, amelyben különös jelentőséget kapott a római katolikus egyházzal és az egyházi jellegű társadalmi szervezetekkel való együttműködés – tudhattuk meg a díjazottról Kustár Zoltánnak, az alapítvány kuratóriumi elnökének méltatásából. 2015-ben, a lap fennállásának kilencvenedik évfordulóján Kránitz Mihály római katolikus teológus, a Pro Unitate in Christo díj első kitüntetettje köszöntő írásában a Theologiai Szemlét egyenesen „a keresztény egység magyarországi hajtómotorjának” nevezte – és ez mindenekelőtt főszerkesztője, Bóna Zoltán ökumenikus nyitottságának és elkötelezettségének köszönhető – hangzott el a laudációban.
Bóna Zoltán lapunk kérdésére elmondta: nagy megtiszteltetés számára a díj, hiszen az a szándék és szellemiség, amelyet az alapítvány képvisel, közel áll mindahhoz, amit az életében igyekezik megvalósítani – gondolva itt a református lelkipásztori, illetve az ökumenikus szolgálatokra.

– A Mi Urunk Jézus Krisztusnak egy egyháza van. A legfontosabb, hogy az ökumené ne csupán ráadás legyen az egyházi életünkben, hanem tudatosítsuk, hogy különböző felekezetű Krisztus-hívők alkotják a társadalmunkat. A hétköznapi, keresztyén missziónak magától értetődően van ökumenikus karaktere. Krisztus szeretete, kegyelme lefordítható egyfajta nyitottságra is, amellyel a másik felekezetűre testvérként tekinthetünk és így közelíthetünk hozzá – emelte ki a lelkipásztor.
A Pro Unitate in Christo díjat olyan személynek lehet adományozni, aki a felekezettudomány, illetve az ökumenikus teológiai tudományok művelésében kimagasló eredményeket ért el, és hozzájárult a történelmi felekezetek közötti érdemi teológiai párbeszédhez, kapcsolataik elmélyítéséhez, a kölcsönös megismeréshez és megbecsüléshez.