A középkorban szászok és magyarok által lakott mezőváros koronaékszere a középkori vártemplom és annak egyik ékessége, a Bethlen-kastély. Ez az épület hallgatagon figyelte a Kollégium épülését, a város fejlődését, a téli zsinatolást és az enyediek szórakozását. A nehéz időkben, 1940–1945 között a magára maradt Dél-Erdély magyarsága innen, az irodaházzá átalakított épületből merítette a megmaradás reményét, ez volt akkor Erdély politikai-oktatási-gazdasági szíve. Éppen ezért számít mérföldkőnek, hogy a bukaresti Restitúciós Bizottság a romániai magyar egyházakat érintő többrendbeli jogcsorbítása után olyan épületet szolgáltatott vissza, amelyik 1564-ben a református egyház születésénél is bábáskodott.