„Két világ ér össze bennem”
Sebestyén Márta nevét talán minden olvasónk jól ismeri, de vajon tudják-e róla, miért őt kérte fel a református egyházi vezetőség, hogy – mások mellett – az új énekeskönyvet bevezető istentiszteleten vállaljon szerepet? Az előadóművésszel gyermekkori nyaralásról, féltve őrzött családi relikviákról, református lelkiségről és arról beszélgettünk, mire valók a zsoltárok, miért jó közösségben vagy egyedül énekelni.
Büszkén beszél református gyökereiről, pedig a nagyvilág katolikus felekezetűnek ismeri.
Valóban, katolikusnak vagyok keresztelve. Apai felmenőim Vas megyei katolikusok. Anyukám ága viszont hagyományos alföldi református. Köröstarcsán, kántortanítói családba született, a nagyszülei és a dédszülei is lelkészek voltak. Édesanyám végül a családi béke jegyében az esküvő előtt áttért a katolikus hitre, de ez inkább formaság volt, hiszen az az évszázadokon át érlelődő lelkület, amely nélkül Magyarország már talán nem is létezne, az a nyakas hit ott maradt benne. Szoktam is mondani, bennem összeforrt ez a két világ.
Hogyan hatott ez a kettősség az életére?
Gyerekkoromban általában a katolikus nagyanyáméknál nyaraltam, Vas megyében. Hamisítatlan paraszti gazdaság volt a ‚'60-as évek elején. Jó, hogy akkor megtapasztalhattam, milyen is az, mert a paraszti világ mára mindenestül eltűnt. A falujukban gyönyörű kis Árpád-kori templom áll, mindig megtelt vasárnap – most kong.
A református nagyszüleim Nyíregyházán voltak tanítók. A nyíregyházi főiskolán nagyapámnak, Farkas Istvánnak ma is emléktáblája van. Nagymamám, született Szabó Ilona, igazi szelíd lelkű lelkészlány volt.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!