Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A gyermekünk áteshetett a koronavírus-fertőzésen tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel. Kérem a szülőket, ne ijedjenek meg, de azonnal keressék fel orvosukat! Ne lazítsunk a járványügyi szabályok szigorú betartásán – figyelmeztet Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvos-igazgatója.

E mostani időszakban, amikor önkéntelenül is megannyi dologról kell lemondanunk, különös jelentősége van a nagyböjt időszakának. Felindít bennünket az azzal való szembesülésre, hogy e földön nincsen maradandó városunk, nincs semmi maradandó, amit magunk után hagyhatnánk, még akkor sem, ha az ember minden erejével azon van, hogy bebizonyítsa ennek az ellenkezőjét.

A református közösségekben „elsősorban a nyelv és a fül böjtjével éltek az úrvacsorai alkalmak előtt”. – Úrvacsora előtt több közösségben megkövették egymást templomba menetel előtt. Vallották, hogy haraggal a szívükben nem szabad az úrasztala elé járulni – tudatja S. Lackovits Emőke néprajzkutató.

A rend az igazságról szól, nem arról, hogy elhisszük egymás hazugságát. Annál radikálisabb dolog nem létezik, mint hogy az Isten szereti e világot, ezért egyszülött fiát adta. Számomra a rend azt jelenti: e világ az Istené – mondja Csomós József nyugdíjas gönci lelkipásztor, aki a tiszáninneni püspöki tisztséget tizennyolc év után adta át utódjának.

... az elosztás a kérdés. Tudunk-e testvériesen osztozni? Nemcsak a kenyéren és a vízen, élelmen és energiaforrásokon, hanem most az életünket megóvó oltóanyagon. Attól, hogy vannak éhezők és fertőző betegek, koldusszegények és kizsákmányolt milliók a világon, a nyugati féltekén lakók még elvileg békés tudatlanságban élhetnek, főként, ha nem követik a híreket.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A koronavírus-járvány miatt három hónapja nem fogadhatnak vendégeket a kávézók, cukrászdák és éttermek, csak elvitelre szolgálhatnak ki. Utánanéztünk, mindez hogyan érintette a református vendéglátóhelyek életét, forgalmát.

Vannak sebek, amelyek fájdalma személyes, de olyanok is, amelyek a családomé, egyházamé vagy a nemzetemé. És vannak sebek, amelyeket én magam ejtettem, ahogy olyanok is, amelyeket az egyházam vagy nemzetem. Ha gyógyulni szeretnénk, érdemes az utóbbiak vizsgálatával kezdeni.

A nem hívő jeles tudós, Csíkszentmihályi Mihály pszichológus úgy véli, az emberi kultúra fejlődése során kialakult világvallások a legjelentősebb személyközi ismerethordozók, amelyek lehetővé tették, hogy az egymást követő generációk elődeik kollektív tudására, emlékezetére is támaszkodhattak. Így volt esélyük a sikeres alkalmazkodásra, fennmaradásra és fejlődésre.

Életünk során sok minden történik velünk, amire nem szívesen emlékezünk, mert valamikor hibát követtünk el, egyszóval vétkeztünk az ég ellen, önmagunk vagy egymás ellen. Egy kilencvenesztendős hívő asszony panaszolta, hogy mennyire bántják a hajdan elkövetett hibái, bűnei. „Tudom, hogy a könyörülő Isten háta mögé vetette a vétkeimet...

Fontos a fogalmak helyes használata. Elkophatnak, ha akkor is használjuk őket, amikor nem kellene. Ha minden olyan berendezkedést diktatúrának nevezünk, mely nem felel meg az értékrendünknek, azzal a Magyar hősök kötetben szereplő és a hozzájuk hasonló emberek kockázatvállalását is zárójelbe tesszük – hangsúlyozza Földváryné Kiss Réka történész, a könyv egyik szerkesztője.

Majd meglátjuk – válaszolta Táfát, és nem ejtettek több szót Jésuáról. Hémán oldalát viszont igencsak fúrta a kíváncsiság. Amióta az eszét tudja, mást sem hall a rabbiktól, mint hogy hamarosan eljön a Messiás, aki megszabadítja a népét a rabságból. Hémán igazság szerint nem bánta volna, ha mihamarabb megérkezik, és elzavarja a rómaiakat jó messzire.

A Református Egyházak Világközössége elnöke több alkalommal járt Magyarországon az elmúlt években. 2018 áprilisában a Református Egyházak Világközössége európai egyházainak ismét Budapesten tanácskozó ülése vendégeként hangsúlyozta: a közel-keleti egyházak elsődleges törekvése a keresztyének helyben tartása.

A szobornak otthont adó Haraszti református lelkipásztora a Bama.hu hírportálnak elmondta, bár az elkövetők nem vitték magukkal a bronzból készült alkotást, a helyi magyar közösség mégsem magyarellenes atrocitásra, hanem fémtolvajok tevékenységére gyanakszik – hozzátéve: a rendőrségen természetesen feljelentést tettek, az emlékművet mielőbb helyreállítják.

Folytatódik a Svájci Református Egyházak Segélyszervezete és a Magyarországi Református Egyház stratégiai együttműködése. 2021 és 2024 között az elmúlt négy évhez hasonlóan a cigánymisszió és menekültmisszió áll az egyházi együttműködés középpontjában.

– Ha visszaemlékezem, azt látom, hogy amikor Istenre bíztam a gondjaimat, akkor végül mindig beteljesült a kérésem. Tudom, hogy csak Isten segítségével alakulhatott így az életem. Szeretem azt a mondást: ha Isten velünk, kicsoda ellenünk. Ezt éreztem egész életemben, és érzem ma is. Édesanyám mondta mindig: majd a Jóisten kiparancsolja – tényleg igaza volt.