Falakba zárt múltunk

Előfizetek

Belső-Ferencváros több évszázados református múltjába kaphattak betekintést mindazok, akik részt vettek az idei Ars Sacra Fesztivál keretében tartott sétán. A református negyed történetét a Kálvin tér, a Török Pál, a Lónyay, a Kinizsi és a Ráday utca épületei által ismerhettük meg, ezek többségét csak kívülről, azonban a Kálvin téri református templomot belülről is megtekinthették az érdeklődők. A Bibliamúzeum időről időre a fesztiváltól függetlenül is meghirdeti a programot.

A séta az épületeket főként kívülről érintette, azonban a Kálvin téri református templomot belülről is megtekinthették az érdeklődők. – Szerettük volna, ha idén új program indul a jelenleg zárva tartó Bibliamúzeum szervezésében – magyarázza Bán Boróka, az intézmény munkatársa.

Kálvin tér Fotó: Archívum

A Kálvin téri templom a pesti reformátusok életében fontos szerepet játszott, a Deák téri evangélikus templom után ez volt a második protestáns templom Pesten. A Kálvin téri telket 1801- ben kapták meg a reformátusok, korábban, 1796-tól a Lipótvárosban kaptak imaalkalmak megtartására alkalmas épületet.

– A terület, ahol most vagyunk, így a templom is, a középkori Pestnek a várfalon kívül eső területe volt, a középkori fal emlékei a környéken most is fellelhetők – fejti ki Bán Boróka. A Kecskeméti utca elejére mutatva elmondja, ott állt régen az úgynevezett Kecskeméti kapu, ugyanis a városfalon különböző kapukon keresztül lehetett bejutni. Ezen keresztül érkeztek a városba az alföldi kereskedők, és adták el portékáikat. A térnek több neve is volt, például Szénapiac, Disznókereskedők piaca, végül 1954- ben kapta meg a Kálvin tér nevet a magyarosítás után, kezdetben ugyanis C-vel írták magyarul is a reformátor nevét.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!