Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E két héten át Vladár Gábor református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke osztja meg velünk gondolatait.
A leányfalui református közösség a Ravasz László-szobor leleplezése mellett emlékházat, egyházi gyűjteményt, rendezvényközpontot is avat. Az intézményt a püspökről nevezik el. Szlávik Róbert gyülekezeti gondnokot kérdeztük.
Mária nem tudta, hová vitték Jézust, a tanítványok nem tudták, hogy az Írások Jézusról jövendöltek, Tamás nem tudott hinni emberi bizonyságnak. Amikor megjelent nekik Jézus, nekünk jelent meg, a mi könnyünket törölte le, a mi félelmünket űzte el, minket hívott meg hitre: boldog életre, feltámadásra.
Istenellenes dolog ölni. Katonaként is azt valljuk, hogy bűn szándékosan kioltani a másik ember életét – mondja Máté Sándor alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség püspöki titkára, református tábori lelkész.
A Szilvásvárad fölé magasodó Kerektemplomhoz még az eredeti, 1840-ben épült lépcsősoron lehet feljutni. Néhány éve körbe kellett keríteni a szaporodó vandál tettek miatt. A turisták között igen népszerű helyszín azóta csak kísérővel tekinthető meg. A klasszicista stílusú szívesen választják esküvői helyszínnek a házasulandók szerte az országból.
A harmadik napon aztán az Élet győzelmén ámuló, ujjongó, mégis csöndes, bensőséges csodálkozás tölti el a nőket és a férfi tanítványokat, akiknek a Feltámadott megmutatja magát. Azt az érzést nem lehetett leírni. Ezért adnak a híradások csak tényeket. Mit lehet mondani, amikor Isten újat teremt? Elakad az emberi szó. Csak hódolni és imádni lehet a mindenség Urát.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, és közösségi élményt is nyújt, mely erősíti a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszokhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Az emberek itt barátságosak, a rendes, tisztességes külföldieket megbecsülték. Az argentin barátaink tudták, hogy magyarok vagyunk. Nagyon hamar megtanultunk spanyolul – tekint vissza Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, aki mind a nyolc unokáját megtanította az anyanyelvére.
Nem kellene ennek így lennie, de a békétlen szív előbb-utóbb harcba, háborúba hív. Az igazi békességnek nem a fegyverszünetek vagy a béketárgyalások során kell megszületnie – bár ott is jó, ha megszületik –, hanem a szívben. Az igazi békesség e békétlen világban az Isten békessége.
Az evangéliumok csodás tárházai azoknak a történeteknek és tanításoknak, amelyek megértetik velünk Isten igazságát. Mégis érdemes ráhagyatkozni arra a kíváncsiságra, amit gyerekeknél és az Isten-keresésben úton lévő felnőtteknél meg lehet tapasztalni.
A kereszten mondott hét jézusi szóból az első, a középső és az utolsó ima. Odafordul azonban elárvult tizenéves tanítványához és síró édesanyjához is – legnagyobb szenvedései közepette gondja van rájuk... Jó szót mond a megtérő latornak: „Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” Nincs kétségbeesés, elhagyatottság, betegség, bűn és mélység, amiben ne lehetne meghallani a kegyelem szavát!
Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr: két templom, kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja Isten ügyét. A gyülekezet a hagyományok ápolása mellett nyitott a megújulásra is. – Olyanokat is megszólítunk és hívogatunk, akik csak most ismerkednek Isten Igéjével, és szeretnének közelebb kerülni hozzá – mondja Mihalina László, feleségével együtt a közösség vezető lelkipásztora.
Eljön az Isten Báránya, aki magára veszi és hordozza a világ bűneit, és meghal azokért, akiknek a bűnét Isten ráveti. Minden bárány, amelyet az Ószövetség idején a bűnökért feláldoztak, Jézusra mutatott, arra, hogy meg fog jelenni a názáreti, akit engedelmes Messiásként keresztre feszítenek, és nem fog tiltakozni ez ellen, hiszen ez volt Isten akarata.
Amikor a teológián tanítottam Debrecenben, hallgatóimnak gyakran emlegettem, hogy a sok száz éves énekeinket, különösen a húsvétiakat, úgy énekeljük és tanítsuk, mintha „ifjúsági énekek” volnának. Frissen, lélekkel. Ez a lelkész, a kántor, a hittantanár feladata, felelőssége – tudatja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy.
A vallási vezetők diadalának és Pilátus megnyugvásának csendje az óemberi, önző természet bizonyítékai. A tanítványok összetörtségének csendje részben szintén óemberi, önző szempontokra vezethető vissza, de újemberi, a szeretetgyakorlásra utaló jelek is tetten érhetőek benne. A békesség és a várakozás csendje az újemberi természet velejárói.
A méltányosság gyakorlásának jó példájaként emelte ki Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az Ukrajnában dúló konfliktus nyomán kialakult menekültválság és a kárpátaljai gyülekezetek nehéz helyzetének kezelését. A Balatonszárszón tartott ülésen új egyházi alkotmánytörvényt fogadott el a Zsinat.
Az ember alkotta szabályok mulandóak, igazodni kell a változó környezethez, amelyben élünk, és ennek meg kell jelennie az egyházi jogi szabályozásokban is. Gyakran módosításokra van szükség, ezt az élet munkálja ki – nyilatkozta lapunknak Szólláth Bernadett ügyvéd, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új jogtanácsosa.
Az asszonyok nem látták a feltámadást, a titok titok maradt. A feltámadás ténye nem tapasztalati valóság volt nekik, hanem az üzenet tartalma. Elhitték, amit az angyalok mondtak, és azonnal cselekedtek. Nem kezdtek el elmélkedni, hanem nagy örömmel elfutottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.
Az elvándorolt örmények közül sokan vágynak vissza Szíriába, és ha körülményeik lehetővé teszik, valóban vissza is térnek, mert úgy érzik, ez a kötelességük: diaszpórájuk az örmény civilizáció fontos ágát képezi, amelyet meg kell őrizni. Szíriában az örmények száma jelenleg 30 ezer körül van.
Odaállt az ítéletre előttünk az Atya elé. Odament az általunk halálnak nevezett állapotba előttünk. És megnyugtató módon nemcsak felborzolta a pusztító halált, hanem feltámadásával le is győzte azt. Ma azt mondanánk, érdemessé vált arra, hogy előttünk menjen. Valójában azonban mindig is ő volt az, aki erre érdemes volt.
Mindenkit arra kérünk, hogy imádkozzon értünk, ennek az intézménynek működnie kell. Jelenleg harminckét települést látunk el: a szigetszentmiklósi és a ráckevei járást. Próbáljuk tartani a kapcsolatot az önkormányzatokkal, hívjuk őket, nézzék meg, mit alkotott Isten – hangsúlyozza Kontha Benőné Molnár Piroska, a Majosházai Hospice Ház alapítója.
A húsvét kijózanít, hogy az életünket igazán meghatározó események nem a képzeletünkben, nem tudatmódosult állapotban, nem is virtuális térben, hanem a fizikai valóságban történnek. Abban a valóságban, amelyből olyan sokan menekülnek a szerelem mámorába, a függőségek módosult állapotába, a sorozatok és alternatív történetek bűvkörébe.
A jelenet középpontjában Jézus látható. Fehér arca, finom, fehér keze, hófehér öltözéke szinte világít a tanítványok színes köntöseinek, köznapi, „vacsora közbeni” arcainak körében. Előtte egy pohár vörösbor, kezével megérinti a kenyeret, de látszik rajta, ez számára nem lakoma, hanem búcsúzás (ha nem is végleges!), attól a közösségtől, amely élete céját és értelmét megértette.
A húsvét nagy áldása abban van, hogy túlmutat a földi ember életén, és reménységet ad az örökkévalóságra. A halál legyőzhető, mert Jézus Krisztus legyőzte. Ez lehet a mi reménységünk. Akkor is, amikor látjuk a földönfutó embereket, akik elveszítették az otthonukat. Akkor is, amikor megállunk a fiatal katonák ravatala mellett, és lerombolt országot látunk.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
Mi sokszor annyira szeretnénk segíteni, és kedvesen biztatjuk egymást: „Ne félj!” De tudjuk, hogy valójában nem áll hatalmunkban békességet adni. Jézus viszont feltámadott, élő Úrként meg tudja ezt tenni! Nekünk is, most is, a mi félelmeink között ugyanúgy! Jézus sebei hitelesítik a tőle kapott békesség ígéretét. Olyan sokatmondó, hogy Jézus azonnal megmutatja tanítványainak testén a szögek helyét: Látjátok? Ez értetek történt.
XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.
– Hurrá! – ugrándoztak a kisbárányok. – Jézus megmentett bennünket! – És minden embert, aki hisz őbenne – bólintott Beáta mama. – Ezért a legnagyobb ünnepünk a húsvét.
– A „jótett helyébe jót várj” népmesei motívum nemcsak az életben, de az egyházban, Urunkkal szembeni elvárásainkban sem működik. Az érdemteológiai kísértések, vagy az Istent kényszerítő ösztönök olykor a kegyességünk gyakorlását is átszövik, máskor pedig „meglankadnak a kezek, megroskadnak a térdek”, és olykor megrestül a személyes kegyességem is életeseményeink sodrában.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
E kérdés többekben felmerülhetett, akik még csak kívülről látták egyházunk legnagyobb ifjúsági rendezvényét. A szervezés kulisszái mögé Nagy Ilona Henrietta főkoordinátor és Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője engedett bepillantást. A kettős interjúból kiderül, mitől református a Csillagpont. Szó esik a dicsőítő zene szerepéről is.
Ma újra ki merem mondani, hogy ahol nincs jelen a szeretetszolgálat, arra a gyülekezetre igazzá lehet az intés: „...az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” A keresztyénségnek ez a tevékenysége nagyon is látható módon jeleníti meg Isten ama napon elhangzó szavát, amelyet kiemelt Igénkben olvashatunk. Ma súlyos betegként látom a református egyházamat.
A fővárosi református eklézsiák tekintetében a legkisebbek közé tartozik bár a rákoshegyi közösség, az összetartó és lelkes hívek élettel töltik a templom falait. Ezt jelzi például a házasság hetéhez kapcsolódó, népszerű gyertyafényes vacsora házaspároknak, vagy az utóbbi években megerősödött ifjúsági élet.
