Kicsit késve érkezünk a noszvaji református templomba, ahol már vár Gelsei Sándor. A helyszín szimbolikus és praktikus, ő volt az a mester, aki másolatokat készített a noszvaji templom festett fakazettáiról. Az eredeti kazetták Egerben, a Vármúzeum gótikus palotájában tekinthetők meg, az eredeti helyszínen hiteles másolatokat láthatunk.

NEGYVEN KAZETTA

A Noszvaj központjában álló református templom 1928-ban épült a régi, Árpád-kori templom helyén. Írásos feljegyzések szerint a falu lakossága a 16. század közepén áttért a kálvinista hitre, a török által feldúlt templomukat már a reformáció szellemében hozták rendbe, a XVII. század második felében pedig festett kazettás mennyezetet alakítottak ki benne. A templomot azonban a XX. század elején lebontották, a művészettörténeti ritkaságnak számító festett fakazettákat pedig múzeumba szállították.

A kétezres évek elején Gelsei Sándor húsz noszvaji kazetta hiteles másolatát készítette el. A mester a táblaképek festése mellett leginkább népi bútorfestéssel és festészettel foglalkozik. A noszvaji másolatok nem a templom mennyezetét, hanem falait díszítik, ékes mementói a népi és a vallásos művészet találkozásának.

A festett kazetták mintái között feltűnnek a népi virágmotívumok, ember- és állatalakok, de akad olyan is, amelyen kézi szerszámok láthatók. Úgy tartják, hogy a noszvaji kazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei, éppen ezért is érdekes, hogy míg a többi kazettás mennyezetű templom tábláira leginkább a növényi díszítés a jellemző, és csak néhányon tűnik fel figurális, ember- vagy állatalakot ábrázoló festés, addig Noszvajon a növénymotívumos kazetták között szép számmal lelhetők fel figurális ábrázolások is.