Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A szimbólumterápia az elakadások megértésében segíthet: meditatív úton történő, képi megjelenítésekkel dolgozó terápiás gyakorlat – magyarázza Pap Erika szimbólumterapeuta. A lelki építkezésről is kérdeztük.

Ha rávesszük magunkat, és az év bármely napján, azok várt és kiszámíthatatlan helyzeteiben egyaránt azt vesszük figyelembe, amit az apostolt diktált papiruszra, akkor minimálisra csökkentjük a tévedés esélyét. Amennyiben az apostoli felsorolás határozza meg az észjárásunkat, akkor elérjük a célunkat.

Isten megvilágosított, hogy nem az alkalmasokat hívja el a szolgálatra, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá arra. A kettő között nagy a különbség – mondja Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, akivel hatalmasat fordult a világ, amikor ősszel közölték vele az orvosok, hogy súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat.

Érdligeten istentiszteleten adtak hálát a református templom külső megújulásáért, egyúttal ünnepélyesen leleplezték és felavatták az üldözött és mártír keresztyéneknek a Duna utca és a Poprád utca sarkán állított emlékfalat.

Lélekerősítő szellemi és lelki ajándék Udvardi Erzsébetnek, a „fény festőjének”, a balatoni piktúra egyik mesterének – elsősorban téli és karácsonyi témájú – képeiből összeállított kiállítás. Megjelennek az egykori Rudnay Gyula- és Bernáth Aurél-tanítvány gazdag badacsonytomaji műteremhagyatékának gyönyörű bajai és balatoni képei is.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Jézus önvallomása, önarcképe ez és egyben az őt követők meghívása erre az áldott és kegyelmes lélekállapotra. Nem mindenkihez szól, csak a tanítványokhoz. Nem parancs, nem is recept a lelki egészségre. Egyszerre tény és ígéret a krisztusi életre. Mintha azt mondaná Jézus, hogy akkor vagyunk boldogok, amikor nem is tudjuk, nem is érezzük, sőt, pillanatnyi érzelmeink egyáltalán nem igazolják.

A spiritualitás nem azonos a vallásossággal. A posztmodernben a spiritualitás egyfajta Isten nélküli vallásossággá lett – mondja Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének tanára.

Mi a mi örökségünk? Mit hordoz magával belőlünk a családtag, házastárs, gyermek és unoka? A vonásainkat? Egy-egy jellegzetes, tőlünk örökölt személyiségjegyet? Történeteket a múltból? A közösen megélt időt? Ezt mind. És talán még ennél is többet.

Bár életünk mennyiségi ideje elmúlik, a minőségi – kegyelmi – idő egyre több hittel, reménnyel, szeretettel tölthet el bennünket, s ez többet ér, mint bármilyen gyógyszer, bármekkora vagyon.

Tekintetéből és szavaiból az elfogadás és a szeretet sugárzik. Istenélményeit igyekszik másokkal is megosztani, de vallomásaiban nem titkolja el hibáit, mulasztásait sem. Az Akliban, Kárpátalján lakó 93 éves Oroszi Pálné Jákó Margit négy országban élt úgy, hogy nem hagyta el szülőföldjét. Élete megpróbáltatásokkal és csodákkal teljes.

Magyar Örökség Díjat kapott Gudor Kund Botond lelkipásztor, történész, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese közösségvédelmező szolgálatáért, amellyel hozzájárult a magyar kultúra és tudomány gazdagítása révén a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

„...És őelőtte jár Illés lelkével...” – jutott eszébe Erzsébetnek Gábriel angyal üzenete. Sokat gondolkodott ezen a félmondaton. Arra jutott, hogy a gyermeke a Messiás útkészítője lesz. És most! Most, amikor a magzat meghallotta Mária köszöntését, azonnal ugrálni kezdett a hasában az örömtől. Akkor nem lehet más, mint hogy Mária hordozza a méhében a Messiást!

A. Tóth Sándor figuráiban, szakrális képeiben erős jelképiség is megjelenik. Ennek ellenére természetelvű művésznek számít, akinek festészetében nagy szerepe van a jelképességnek, és jellemző stílusjegyévé vált az expresszionizmus – jellemzi az 1980-ban elhunyt festőművész munkáit Feledy Balázs művészettörténész.

– A hittanoktatás találkozás, amiből sok minden lehet. Fontos a „mit”, de még inkább a „hogyan”, a tartalom, a szemlélet átadásának módja. S ha néhány tanévig tudunk együtt haladni, abból az útravalóból is magukkal vihetnek valamit a ránk bízott diákok, amiből mi is merítünk.