Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Somogyiné Ficsor Krisztina református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Református kultúránk szerves része a bűnbánat gyakorlata. A szétdarabolás az embereket önvizsgálatra késztette. Ébredési mozgalmak indultak – tekint vissza Radvánszky Ferenc református lelkipásztor.

A Szentlélek belső munkája, hogy vezeti a hívő embert, és megérteti vele az Ige igazságait, így meglesz az a képessége, hogy Isten akaratát megértse, és annak megfelelően éljen.

– Pásztor Dániel tiszáninneni püspök pünkösdi gondolatai

Az egyház akkor lehet hiteles, ha a saját életével példát mutat a világnak – vallja Balog Zoltán. A Zsinat lelkészi elnöke, akit egy éve szenteltek püspökké, arról is beszélt lapunknak, miként készül gyülekezete konfirmandusaival a pünkösdre.

Szó szerint nem olvasunk a Szentháromságról a Bibliában, az Ige alapján viszont azt látjuk, hogy Isten Atyaként, Fiúként és Lélekként is megnyilvánul – magyarázza Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztora.

A világjárvány óta szinte minden igehirdető új módszerekre kényszerült nálunk is: a videós istentiszteletekre. Ezek nézettsége arra utal: sokkal több embert elérünk így, mint ahányan templomba járnak. Nem tudjuk, hogyan érinti őket egy-egy igehirdetés, amelyre talán véletlenszerűen találnak rá az interneten.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg mélyebb megértéséhez.

Hangsúlyosan megjelenő szükség hívta életre a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonát és Iskoláját, 1991-ben. A halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők a meglehetősen hiányos ellátórendszerben gondozást kerestek gyermeküknek. Májusban tizennégy fiatal tett bizonyságot hitéről az intézményben.

Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezte meg a Debreceni Református Egyházmegye a Debreceni Református Napokat. A mennybemenetel napjától a konfirmáció vasárnapjáig színes programkínálattal várták az érdeklődőket. Fekete Károly tiszántúli püspök a közösségek egységére és összetartó erejére hívja fel a hallgatóság figyelmét.

Először az apostolok sem örömet, inkább félelmet éreztek, a feltámadó szél és a lángnyelvek közepette, s mégis, ezt halljuk Kodály Pünkösdölőjében: „Felállott Szent János, / Meglátott egy várost, / A pokol kapuját / Földig le tapodta. / Mennyország ajtóját szépen kinyitotta.”

Pál a Szentlélekről zálogként ír, amelyet Isten a kezünkbe adott. Az ő visszajelzése a hívő ember életében a vigasztalás, a bizonyíték, hogy „Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is…”. E nélkül a visszajelzés nélkül a hit csupán emberi próbálkozás maradna, erkölcsi útmutató vagy a legrosszabb: naivitás.

Amit Trianon szétszakított, végül a nemzet intézményesen is újra összefűzte: 2010-ben a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, hogy amit az értelmi szerzők a szétdarabolásunkra fabrikáltak Párizsban, végre összekössön bennünket. Ezért Istené a dicsőség, a mienk pedig a feladat, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat személyes és közösségi tartalommal töltsük meg.

Hobbiból készít ölelni való plüssmackókat Somlainé Kiss Viktória. A legtöbb játék a Bethesda Gyermekkórházban fekvő gyermekekhez kerül: a gyógyulást segítik, támaszt és vigaszt nyújtanak, ha épp nincs a gyerekekkel senki, aki bátorítaná őket. Viktória már négy éve varrja a gyógyító macikat, több mint hétszáz került már ki a keze alól.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló. De a pásztor vigyáz ránk a fiaival egész éjjel.

– Mindent, amibe belefogtam, annak a reményében tettem, hogy a képzést elvégezve, a tudást megszerezve jobban, szakértőbben végezzem a munkámat a diákok között. A tanulmányaim során rájöttem: akkor a leghatékonyabb a szolgálatom, ha hiteles és őszinte vagyok, megtalálom a hangomat, ha a tanultakat beépítem az életembe.