Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Somogyiné Ficsor Krisztina református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Református kultúránk szerves része a bűnbánat gyakorlata. A szétdarabolás az embereket önvizsgálatra késztette. Ébredési mozgalmak indultak – tekint vissza Radvánszky Ferenc református lelkipásztor.
A Szentlélek belső munkája, hogy vezeti a hívő embert, és megérteti vele az Ige igazságait, így meglesz az a képessége, hogy Isten akaratát megértse, és annak megfelelően éljen.
– Pásztor Dániel tiszáninneni püspök pünkösdi gondolatai
Az egyház akkor lehet hiteles, ha a saját életével példát mutat a világnak – vallja Balog Zoltán. A Zsinat lelkészi elnöke, akit egy éve szenteltek püspökké, arról is beszélt lapunknak, miként készül gyülekezete konfirmandusaival a pünkösdre.
Szó szerint nem olvasunk a Szentháromságról a Bibliában, az Ige alapján viszont azt látjuk, hogy Isten Atyaként, Fiúként és Lélekként is megnyilvánul – magyarázza Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztora.
A világjárvány óta szinte minden igehirdető új módszerekre kényszerült nálunk is: a videós istentiszteletekre. Ezek nézettsége arra utal: sokkal több embert elérünk így, mint ahányan templomba járnak. Nem tudjuk, hogyan érinti őket egy-egy igehirdetés, amelyre talán véletlenszerűen találnak rá az interneten.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg mélyebb megértéséhez.
Hangsúlyosan megjelenő szükség hívta életre a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonát és Iskoláját, 1991-ben. A halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők a meglehetősen hiányos ellátórendszerben gondozást kerestek gyermeküknek. Májusban tizennégy fiatal tett bizonyságot hitéről az intézményben.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezte meg a Debreceni Református Egyházmegye a Debreceni Református Napokat. A mennybemenetel napjától a konfirmáció vasárnapjáig színes programkínálattal várták az érdeklődőket. Fekete Károly tiszántúli püspök a közösségek egységére és összetartó erejére hívja fel a hallgatóság figyelmét.
Először az apostolok sem örömet, inkább félelmet éreztek, a feltámadó szél és a lángnyelvek közepette, s mégis, ezt halljuk Kodály Pünkösdölőjében: „Felállott Szent János, / Meglátott egy várost, / A pokol kapuját / Földig le tapodta. / Mennyország ajtóját szépen kinyitotta.”
Pál a Szentlélekről zálogként ír, amelyet Isten a kezünkbe adott. Az ő visszajelzése a hívő ember életében a vigasztalás, a bizonyíték, hogy „Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is…”. E nélkül a visszajelzés nélkül a hit csupán emberi próbálkozás maradna, erkölcsi útmutató vagy a legrosszabb: naivitás.
Amit Trianon szétszakított, végül a nemzet intézményesen is újra összefűzte: 2010-ben a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, hogy amit az értelmi szerzők a szétdarabolásunkra fabrikáltak Párizsban, végre összekössön bennünket. Ezért Istené a dicsőség, a mienk pedig a feladat, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat személyes és közösségi tartalommal töltsük meg.
Hobbiból készít ölelni való plüssmackókat Somlainé Kiss Viktória. A legtöbb játék a Bethesda Gyermekkórházban fekvő gyermekekhez kerül: a gyógyulást segítik, támaszt és vigaszt nyújtanak, ha épp nincs a gyerekekkel senki, aki bátorítaná őket. Viktória már négy éve varrja a gyógyító macikat, több mint hétszáz került már ki a keze alól.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– Mindent, amibe belefogtam, annak a reményében tettem, hogy a képzést elvégezve, a tudást megszerezve jobban, szakértőbben végezzem a munkámat a diákok között. A tanulmányaim során rájöttem: akkor a leghatékonyabb a szolgálatom, ha hiteles és őszinte vagyok, megtalálom a hangomat, ha a tanultakat beépítem az életembe.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
E kérdés többekben felmerülhetett, akik még csak kívülről látták egyházunk legnagyobb ifjúsági rendezvényét. A szervezés kulisszái mögé Nagy Ilona Henrietta főkoordinátor és Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője engedett bepillantást. A kettős interjúból kiderül, mitől református a Csillagpont. Szó esik a dicsőítő zene szerepéről is.
Ma újra ki merem mondani, hogy ahol nincs jelen a szeretetszolgálat, arra a gyülekezetre igazzá lehet az intés: „...az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” A keresztyénségnek ez a tevékenysége nagyon is látható módon jeleníti meg Isten ama napon elhangzó szavát, amelyet kiemelt Igénkben olvashatunk. Ma súlyos betegként látom a református egyházamat.
A fővárosi református eklézsiák tekintetében a legkisebbek közé tartozik bár a rákoshegyi közösség, az összetartó és lelkes hívek élettel töltik a templom falait. Ezt jelzi például a házasság hetéhez kapcsolódó, népszerű gyertyafényes vacsora házaspároknak, vagy az utóbbi években megerősödött ifjúsági élet.
