A diabolosz...
... szót az ördög szóval adja elénk mind a régi, mind az új fordítású magyar bibliánk. Lehet csúfolódni ezen a kicsit mesealak-hangulatot idéző elnevezésen, mégis ezt használjuk, mert nincs alkalmasabb, és a világi, irodalmi művekben is ezen a néven szerepel. A diabolosz a héber sátán szó görögös formája, azt jelenti: vádoló, rágalmazó, ellentmondó. Igehirdetők mindent szétdobáló erőként is magyarázzák. „Az Ószövetségben úgy jelenik meg, mint kísértő és vádló. A korai zsidóságban már Isten ellenfele, különösen az intertestamentális és a kumráni iratokban. Az Újszövetségben a démonok fejedelme (Mt 9,34), János evangéliumában a világ fejedelme néven is szerepel” (Bolyki János).
Az ősi ellenség Isten szép rendjét összezavarja, az ember hitét kételyekkel kísérti, békességét felborítja, és nyugtalanságot okoz. Műve legtöbbször nehezen érhető tetten. A gonoszság nem látható, csak a következménye tapasztalható. Néha kedves szélhámos alakjában jön, és nem konkrét rosszat ajánl. Csöndben aláássa a tiszta és egyértelmű gondolatokat, világos döntéseket, nemes cselekedeteket. Bujtogat. Nem mindjárt gyilkosságra, csak ítélkezésre, haragra és gyűlöletre. Nem lopásra, csak az irigység és önzés csapdájába csal, ahonnan nincs visszaút. A bűn zsákutcájába vezet és otthagy. Hatása a félelem, szorongás, szégyen, erőszak szóval vagy tettel, állandó sértettség, kétségbeesés, önbizalomhiány, kisebbrendűségi érzés…
Az efézusi levél végén olvassuk a biztatást, hogy öltsük magunkra Isten Lelkének fegyverzetét, hogy ne érjen védtelenül az ördög mesterkedése. „Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.” (Ef 6,12) Nem a test a bűnös, nem csak saját ösztöneink ellen kell küzdenünk, mert az igazi csaták lelki-szellemi síkon folynak, ott, ahol Isten országa épül. Világos a helyzet, ha hús-vér ellenségünk van, akivel meg kell küzdenünk, vagy el is menekülhetünk előle.
De nehezebb, ha váratlanul a saját lelkünk sötét, tudattalan rétegeiből támad a gonoszság, vagy szeretteink szirénhangján hízeleg és provokál, eltérít Isten akaratától. Emberi erőkkel nem lehet és nem érdemes fölvenni a harcot ellene. Isten segítségére, a Szentlélek fegyverzetére van szükségünk. A harcot nem nekünk kell megvívni, nekünk csak ellenállni kell. Felvehetjük a Lélek védőöltözékét, amikor támad. „Azért jelent meg Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja.” (1Ján 3,8b) A harcot ő vívja.