Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, a Zsinat volt lelkészi elnöke, a dunamelléki egyházkerület korábbi püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Meg kell érteni, hogy a hajléktalan emberek szíve és lelke nincs rendben, ezért nem egészséges a gondolkodásuk sem. Azokon tudunk segíteni, akik akarnak tenni önmagukért – szögezi le az a református egyház hajléktalanmisszióját vezető Márkus Gábor lelkipásztor.

A számtalan ok közül elsőként a helyes önismeretet említeném. – A gyülekezet a Krisztus teste: ő a fő, mi pedig a test tagjai. Mint test megtanít önmagamat minden jelentéktelenségem ellenére komolyan venni és fontosnak tartani, hiszen a test egésze igényli jelenlétemet, szolgálatomat. Aktív résztvevőjévé kell lennem a gyülekezet életének, szolgálatának. Nem hagyhatom cserben az egyház fejét, Jézus Krisztust, sem pedig a tagtársakat.

Az Erkel utcában hívogat a Ki a Ráday? Mi a Ráday? Miért a Ráday? című tárlat. A Ferencvárosi Helytörténeti Múzeum kiállítása betekintést nyújt a Ráday Könyvtár emigrációba kényszerült állományába. Sárospatak, Pápa, Debrecen, Kecskemét is sok érdekességgel várta a Múzeumok Éjszakáján az érdeklődőket.

Isten folyamatosan a szívemre helyezi, hogy az igazi bátorság az, ha az erős Istenre támaszkodunk, a mi erőnk pedig az erőtlenségünkben van. Ahogy Pál apostol is mondja: „ebben a törékeny korsóban van az Isten ereje” – idézi Somogyiné Ficsor Krisztina, a budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze.

... vagy fenyegetés nekem, amikor azt olvasom, hogy Isten tud a dolgaimról? Ha egy jó barátunk, testvérünk mond ilyet, megértésként és együttérzésként hangzik, akár jó, akár rossz az, amiről tud. Mégis ijesztő is, ha valaki mindent tud rólunk. Nem tehetünk olyat, ami rejtve maradna előle, állandó tanúja életünknek.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az igazi szőlőtő ő maga, a vesszők pedig mi vagyunk. A gyümölcsterméshez a szőlőtőn kell maradnunk. A szőlősgazda, az Atya Isten azonban Igéje és Lelke által megmetsz, szuverén gondviseléssel nevel és fegyelmez minket. Ha nem maradunk a szőlőtőkén, akkor kivágnak, eldobnak és elégetnek bennünket.

Megújíthatja-e egyházunkat éneklésében, erősítheti-e hitében az új énekeskönyv? Amely gyülekezetekben a szándék nyomán a döntés megszületett, az új énekeskönyveket már kézbe vehették, a kántor és a lelkipásztor megfelelő együtt munkálkodásával pedig a gyülekezet énekismerete bővíthető, fejleszthető.

Az én felelősségem, hogy bejegyzett szervezetként megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy az Úr arca megy előttem a szolgálatban, Isten hívott el rá – tudatja Csortán-Szilágyi György, a Magyar Cserkészszövetség új országos ügyvezető elnöke.

A férfivá válás útján a beavatásban nemcsak az apáknak, hanem az anyáknak is jutott szerep. Az anyák voltak azok, akik elengedték a fiaikat, és amikor hazaérkeztek a próbák után, már nem gyerekként, hanem felnőttként tekintettek rájuk. A férfi nemcsak egyéni tettei alapján, hanem a közösség visszajelzései szerint is vált férfivá.

A tó hatalmas, kifeszített tükörhöz sokkal inkább hasonlított, mint hatalmas víztömeghez, amely számtalan élőlény otthonául szolgál. Egyetlen, éles, vízszintes vonalból nőttek ki a vízparti fák és nádasok, a hódrágta, tóba borult törzsek, a távolban úszó csónakok. A vonal alatt pedig mindez megismétlődött egy nagy, végtelen képpé olvadva össze.

Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele lapunk is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába, az Abonyi utca és a Szabó József utca sarkára. A sokat látott, több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a ’40-es években.

A dohányzásellenes régi intelmek közül talán a legjobb Thomas D’ Urfey (1653–1723) verse, amely közeli rokona egy magyar szerzetes-költő, Faludi Ferenc A pipárul című költeményének. Mindkét vers központi gondolata: a pipázás porrá és hamuvá válásunk siettetése.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, amelyekben őseik szerepelnek.

– És erre a tehenek figyelmeztették őket! – lelkesedett Felicián. – Pontosabban Isten – egészítette ki, mert gyorsan eszébe jutott, hogy az álmokat is Isten küldte a fáraónak.

Az ökumenikus egyházi könyvtár a szabadságvesztésüket töltő elítéltek reintegrációját szolgálja lelki olvasmányokkal. Számos történelmi múltú egyházi könyvtár ajánlott fel köteteket.

Ünnepi istentisztelettel és műsorral emlékeztek meg, immár hagyományosan, a nyírbátori református iskola és az egyházközség közössége a hősökről, a magyar katonákról és civilekről, akik életüket áldozták Magyarországért.

– Hiszem, a hívő ember munkája meglátszik mindabban, amit tesz. Ha hittel dolgozunk, és imáinkban a Teremtő áldását kérjük, meggyőződésem, hogy ebből a környezetünk is megérez, meglát valamit. Ma nehezebb konzervatív, hittel élő, vallásos emberként dolgozni, de ez csak a látszat.