Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, a Zsinat volt lelkészi elnöke, a dunamelléki egyházkerület korábbi püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Tizennegyedik alkalommal rendezi a Sukorói Zenei Nyár programját a helyi református gyülekezet. Kardos Ábel lelkipásztor tudatja: hangversenyeket szerveznek, és Szabó Balázs zenetörténeti írásainak is helyet adnak, így a zene mellett próza is elhangzik az estéken.

A keresztyén vezetőnek lehet igazi bátorsága arra, hogy szembenézzen korunk nehézségeivel. Pál ehhez a harchoz Isten fegyverzetét ajánlja, amelynek a legfontosabb, de sokszor legkevesebbet használt eszköze az imádság. A keresztyén vezető, értve a minket ténylegesen körülvevő és befolyásoló valóságot, tudatosan ölti magára „Isten fegyverzetét”...

A vezető karrierje véget ér ötvenéves kora körül, és ha egy menedzser ezután elveszíti az állását, még mindig előtte áll 20-30 aktív év. Ennyi idő alatt sok mindent el lehet még végezni, szociális munkát, oktatást, társadalmi és kulturális feladatokat – magyarázza Tomka János főiskolai tanár, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakembere, több könyv szerzője.

Az ember a végső identitását a Jézus Krisztus feltámadásában kínált üdvösségben találja meg. Az emberi lét végső kicsúcsosodása az üdvösség. Ez azt jelenti, hogy visszatalálok az eredeti – a bűneset előtti – közösségemhez Istennel. A nagy kérdések rendkívül bonyolultak, ezért fontos leegyszerűsítve is közvetíteni a keresztyén tartalmainkat. A Biblia sem szórakoztató olvasmány, de szent könyv.

Cotton Mather egyszerre foglalkozott a test és a lélek dolgaival: egyik művében – Erzsébet az ő szent visszavonultságában (1710) – a gyermeket váró asszonyoknak segített. E „kismama-életvezetési” könyvben többek közt ez a szép gondolat olvasható: „Ó, engedd, hogy Szentlelked most korai lakozást vegyen benne (tudniillik a magzatban!). Ó, formáld és töltsd el, tedd dicsőségedet hirdető örök hangszerré a világban.”

... események sorozata az élet, vagy Isten gondviselése? A kettő kizárja egymást. Ezzel a kérdéssel nemcsak a filozófusok foglalkoznak, hanem minden ember, amikor megszokott hétköznapjaiba hihetetlen és váratlan fordulatok adódnak sorozatosan. – Nincsenek véletlenek. Bizonyítékok sincsenek Isten gondviselésére. Csak hit van.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az első LelkesítŐt 2018-ban tartották. A világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt a családi nap. Idén a Tiszáninneni Református Egyházkerület támogatásával rendezték meg. Vezérigéje A zsoltárok könyvéből: „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!” Az idei családi programra – a szlovák határ menti Abaújvárra – félezren látogattak el a Kárpát-medencéből.

Hiszem, az emberbe érdemes fektetni. Mert Isten is belénk fektetett. Adott erkölcsi vezérfonalat és közösséget, akiktől ezt el lehet tanulni, ahol bele lehet nőni a követésbe. Adott lelki táplálékot, igehirdetéseket, írásokat, lelkigondozókat, akik folyamatos tükröt tartanak, hogy kik vagyunk, milyen talentumokkal és miben még több kegyelemre szorulók.

Megjelent Bódis Kriszta Író, pszichológus, rendező Zsindelyné Tüdős Kláráról szóló trilógiájának első kötete Istenhegy I. – Kisasszonyképző címmel. A szerző hőséről beszélve kiemelte: bármivel foglalkozott éppen, Tüdős Klára gyémánttengelye az Istenhez és az emberekhez való viszonyulása volt, ez a kettő ugyanis szorosan összefügg.

Köz- és magánépületek mellett két református templom is épült már Berzsák Zoltán és a 4plusz Építész Stúdió tervei alapján. – A világban Krisztust a gyülekezeti közösségek képviselik: ezek sajátosságai határozzák meg leginkább, milyen legyen egy templom. Fontos a református hagyományok továbbvitele, újraértelmezése is – sorolja az építész.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.

A nép istenként tisztelte az aranyborjút. Azt mondták: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.”

Az evangélium gimnazistaként szólított meg, életem meghatározó szakaszában, amikor a fiatalok az igazságot keresik, és mindent megkérdőjeleznek. A nővéremet már korábban foglalkoztatni kezdték az élet nagy kérdései. Többször felolvasott nekem a Bibliából, utána nagyokat beszélgettünk, és eltöprengtem: „Mi lesz veled, ha a Bibliának mégis igaza van?”