Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Az Erzsébet-táborok egy-egy turnusában TESO-stáb (a Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatárscsapat) segíti a munkát. Feladatuk az egész napos programok lebonyolításában való segítség. Schanda Anikót, a református egyház cigány szakkollégiumai képviselőjét, a tábori lelkiség kialakításáért felelős teológushallgatót kérdeztük.

Urunk, csak attól óvj meg bennünket, hogy bármikor is megtagadjunk téged! Reménységünk, hogy az Úr nem terhel bennünket erőnk felett, ha pedig erő felett terhelne minket, ahhoz megadja a kellő mennyei erőt is. Ez könyörgésünk tárgya is. Sőt, e bizonyossággal indulunk el az új esztendőben: tudjuk, kiben hiszünk, tudjuk, őneki van hatalma arra, hogy a ránk bízott drága kincset megőrizze.

Ez a jelmondat áll annak a nemzetközi keresztyén iskolának az alapító okiratában, amelyben Jó András és felesége, Angelika hosszú évek óta misszionáriusként tanítanak. Andrást négy éve az általános iskolai tagozat igazgatójává választották. A jelmondat nemcsak a bentlakásos iskolában tanuló diákok életére hat, hanem hatalmas változások gyújtópontja is.

Fontos, hogy a dolgokat összefüggéseiben lássák a gyerekek. Azt szoktam mondani: a biológia a természettudományok királynője, mert ahhoz, hogy egy végtelenségig összetett életjelenséget a diákok megértsenek, egyszerre kell a fizikát, kémiát, matematikát használni – vallja Horváth Zsolt, a Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma biológia–kémia szakos tanára.

Jézus maga nem imádkozott nyilvánosan. Magányosan félrevonult, egyedül beszélt a mennyei Atyával. A Gecsemáné-kertben kérte a hármas belső tanítványi kört, hogy virrasszanak és imádkozzanak vele párhuzamosan, de távolabb ment tőlük, egyedül tusakodott akkor is. Kérdés, hogy Jézus imádságaiban egyáltalán részt lehetett-e venni. Annyira bensőségesek voltak, hogy ahhoz ember nem tudott volna csatlakozni. Nagycsütörtök éjjele bizonyította ezt: a virrasztók elaludtak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az önkéntes tűzoltóság gondolata az árvizek kapcsán fogalmazódott meg bennem, hiszen akkor kétkezi munkával is segítettük a bajbajutottakat – tekint vissza Zsukovszky Miklós derceni lelkész-esperes. Az igaz hitből fakadó irgalmasság szép példáját gyakorolják azok a bátor helyi férfiak, akik az ő vezetésével megalapították a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóságot.

A három bölcs és a betlehemi csillag gyakori vándormotívum Joszif Brodszkij orosz–amerikai Nobel-díjas amerikai költő, esszéíró lírájában. Már élete „szovjet” korszakában sok karácsonyi művet írt; ezek számát amerikai évtizedeiben gyarapította. A születés ünnepéhez kapcsolódó költeményeinek gyűjteménye, a Karácsonyi versek Soproni András fordításában jelent meg, közvetlenül karácsony előtt.

Gyerekként néha föltettem magamnak a kérdést, hogy vajon hol lakik az Isten, mert az túl egyszerű válasznak tűnt, hogy az égben vagy a templomban – hiszen az ég olyan messze van, túl a madarakon, és ha itt lakik, a mi templomunkban, akkor ki van a szomszéd faluéban?! Azt nem értettem volna, hogy egyszerre több helyen, hogy egyszerre mindenütt. Ma is felteszek efféle kérdéseket...

„A szeretet babonás portéka. Akivel jót teszünk, azt megszeretjük, pusztán azért, mert jót teszünk vele.” Ez a Kosztolányi-idézet fogad a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállításán. Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Az akcióban a református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – ezt is bemutatja a tárlat.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.

– Már akkor is tartottak házi galambokat, olyannyira, hogy a szegényebbek az Úrnak galambot vagy gerlét vittek áldozatul, ami valószínűleg fehér volt. A fehér galamb másutt is szerepel a Bibliában...

Egyre súlyosabb a nyugat-európai országokban a keresztyénellenesség – hetven százalékkal nőtt a keresztyénellenes gyűlölet-bűncselekmények aránya Franciaországban és Németországban 2019 és 2020 között – írja a keresztyének ellen irányuló európai intoleranciát és diszkriminációt monitorozó, bécsi székhelyű OIDAC új jelentése.

Azok a gyerekek, tinédzserek, akik hetente legalább egyszer istentiszteleten vettek részt, jobb pszichológiai egészségnek örvendtek, a mentális betegségek kockázata pedig náluk alacsonyabb.

– Mindig erőt ad a Péld 17,22: „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” Amikor valami rossz történik, abban is igyekszem meglátni a jót, legyen szó akár a járványról. A helyzeten nem tudunk változtatni, de kihasználhatjuk a lehetőségeket.