Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István lelkipásztor, a Zsinat volt lelkészi elnöke, a dunamelléki egyházkerület korábbi püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A Kárpát-medencében egy-másfél millió diák találkozik nap mint nap a hittanoktatással. Életmegtartó lenne, ha nem csupán keresztyén műveltséggel, de hittel is gazdagodnának a tanulóink. Hisszük és valljuk, nemzetünk megmaradása attól is függ, sikerül-e lelkileg megújulnia – mondja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.

Az egyháznak is megvannak a kísértései: letudni az üzenetátadást meg nem magyarázott vallásos beszéddel, szónokolni ott, ahol beszélgetni kell, és elnémulva biztonságba húzódni ott, ahol szólni kell. Igen, létezik vallásos fecsegés, és van egyházias semmitmondás. De ránk más van bízva, másféle beszéd.

Az evangelizációt vasárnap lezáró igehirdetés után együtt imádkoztunk Cseri Kálmánnal. Ettől kezdve jártam a pasaréti gyülekezetbe. Isteni dimenzió nyílt meg előttem, megtapasztaltam, Isten vezetése valóság, ahogy a szeretete is – tekint vissza Urkuti György diplomata.

A házasság-előkészítő beszélgetésein Szanyi György hajdúsámsoni lelkipásztor, lelkigondozó arról kérdezi a párokat: mit szeretnek, majd mi zavarja őket a jegyesükben, hogyan képzelik el a családi életet, milyen terveik vannak. – Ezek többségére általában kész válaszuk van, azt viszont kevésbé értik, miért kellene tervet szőni az előttük álló évtizedekre – tudatja.

Az érett korú Dávid és egész Izráel hangszerek egész „seregletével” dicsőítette Jehovát, komolyságot és vidámságot képviselő hangzásokkal egyaránt. S egy közelebbi példa: a szakrális zene huszadik századi angol alténekesnője volt Kathleen Ferrier, akit hazájában „lancashire-i rózsá”-nak becéztek. Ő ugyanolyan hitelességgel adta elő Händel és Bach műveit, mint szerelmes és tréfás angol népdalokat.

Végig lehet így élni az életet, ezen a gyermeteg szinten: megtérek, bűnbocsánatot nyerek, gőgössé válok vagy elgyöngülök, csapdába esem, újra kiáltok Istenhez. Mégsem szükségszerű a bűnöket ismételni, van fölemelkedés. Nem könnyű kilépni a megszokott sémákból, de a Szentlélek segítségével lehet és kell is.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A Bárka táborban mindenki megérezheti, milyen Isten szerető otthonába érkezni. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjában leomlanak az egymás közti falak a nevelőszülőktől érkező, a siket, az értelmi fogyatékos és a normál családi hátterű gyerekek között.

Öt év alatt 6500 gyerek – köztük hátrányos helyzetű, nevelőszülőknél nevelkedő, valamint fogyatékkal élő fiatal – nyári pihenését szavatolja a Magyarországi Református Egyház a Bárka táborban.

Úgy gondoltuk, ebben a modern korban mindig csak a hírekben lőhetnek, azt is csak távoli, egzotikus országokban és kontinenseken. És megint csak sokan úgy gondolták, hogy Európa már olyan magasra építette a maga Bábel-tornyát, hogy előbb-utóbb eléri az Istent. S erre itt a kijózanító jelen.

Az ókori görögöknél a démonok és a múzsák az istenek szándékát és akaratát közvetítették a halandóknak. Akkoriban nem az embernek tulajdonították sem a kiemelkedő teljesítményt, sem a sikertelenséget, mert nem tehettek arról, hogy a múzsa vagy a démon mit közvetített. A zsidó és keresztyén hitben is megjelenik, hogy eredményeinket ne magunknak, hanem Isten akaratának tulajdonítsuk.

A Károli-egyetem Hittudományi Karának teológusai, vallástanár szakos hallgatói, tanárai egy hét alatt beutazták a Szentföld jelentős helyszíneit. A cél az volt, hogy a diákok megtapasztalhassák a bibliai történetek földrajzi, kulturális és időjárásbeli sajátosságait.

Sosem fordult még elő, hogy egy iskola két diákja is döntőbe jusson az Ifjú tudósok tanulmányi versenyen, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két végzős diákjának mégis sikerült, egyikük a képzeletbeli dobogó harmadik helyére is felállhatott. Herczeg Judit Evelin és Kedves Eszter Virág a verseny alatt nem is gondoltak arra, hogy egymás ellenfelei volnának.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek, fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– Az aranyborjúval nem a borjak, bikák, tehenek követték el a bűnt, hanem az emberek. Isten mégis megbocsátott nekik. Sőt! Szívből szereti őket, naponta gondoskodik róluk.

– Amikor eldöntöttem, hogy teológiára megyek, két tényező volt nagyon eleven bennem. Az egyik, hogy még jobban szeretném megismerni Istent a Szentírás által. A másik: minél többet szeretnék emberekkel foglalkozni. A lelkipásztori hivatásban folyamatosan lehet Istennel foglalkozni. Az ember felismeri, minden téren csak belőle lehet meríteni, és ez izgalmas: az Ige, az imádság tekintetében is.