Mit szeret a legjobban a hivatásában?

Amikor eldöntöttem, hogy teológiára megyek, két dolog volt nagyon eleven bennem. Az egyik, hogy még jobban szeretném megismerni Istent a Szentírás által. A másik, hogy minél többet szeretnék emberekkel foglalkozni, közösségben lenni. Ezek a szempontok a teológiai képzés befejezte után is megmaradtak. Egyrészt tehát a lelkipásztori hivatásban folyamatosan lehet Istennel foglalkozni. Az ember felismeri, hogy tényleg minden téren csak belőle lehet meríteni, és ez rendkívül izgalmas: az Ige, az imádság tekintetében is.

Úgy élni az életet, hogy a középpontjában az szerepel, amit Isten kitalál. Másrészt lehet az emberrel foglalkozni. Úgy vélem, ha csak saját magamért élem az életem, az egy idő után fárasztóvá és értelmetlenné lesz, de a gyülekezetben élés és az emberekkel való foglalkozás képes tartalommal megtölteni az életet. Ha képesek vagyunk együtt lenni, feladatokat vállalni, közösségben élni és egymást biztatni, szeretni, rájövünk, hogy valami ilyesmiről szól az evangélium is.

Hogyan imádkozik?

Nekem az imádság sokáig közösségi élmény volt. Gyülekezetben nőttem fel, így az istentiszteletek és az otthoni elcsendesülések alkalmával mindig közösen mondtuk el az imát. Az imádság felszabadít! Az évek során megtapasztaltam, hogy közösségben nemcsak úgy lehet lenni, hogy ott van mellettem fizikai valóságában egy másik személy, hanem Istennel is megélhetem ezt a közösséget. A személyes, csöndes imádságban az az izgalmas, hogy ebben az ember először magával találkozik. El kell telnie egy kis időnek, mire Istennel találkozhatom, s vele beszélek. Sokszor szoktam írásban is imádkozni. Van egy imádságos gyakorlatom is, ezen, ha van alkalmam rá, mindennap végigmegyek. Ez olyan vezetett ima, amely a rögzítettségével és a mindennaposságával adja meg azt az elcsendesülést, amelyet egy kötetlen, személyes imában sokszor nehezebb megélni.

Hogyan olvassa az Igét?

A lelkipásztori szolgálatokra készülve sokszor foglalkozom úgy az Igével, hogy akkor éppen dolgom van vele, nem csak úgy, saját magáért olvasom. Más az, ha szabadon olvas az ember. Megszerettem az utóbbi időben a görög szöveget: doktori témavezetőm segítségével lehetőségem volt egyszer egy hétig olvasni a görög nyelvű Újszövetséget. Azóta ez rendszeres gyakorlatommá vált.

Doktori képzésben vesz részt, hogyan jött a megszólítottság, hogy magasabb, egyetemi szinten is foglalkozzon a Szentírással?

Egyébként is szeretek olvasni és kutatni. Rendkívül élvezem, ha valaminek a végére kell járni, ha valamilyen kutatási kérdéssel kell foglalkozni. A teológia alatt is le tudott kötni egy-egy szemináriumi munka, nyitott vagyok az efféle gondolkozásra. Úgy éreztem, hogy van bennem ilyen tanulni vágyás. A témavezetőm, Hanula Gergely professzor keresett meg azzal a doktori témával, amelyen most dolgozom. 2021 tavaszán vettek fel a doktori képzésbe. A témám a magyarországi református lelkészképzés módszertanának és gyakorlati oldalának vizsgálata. Azt veszem górcső alá, hogy a mai lelkészképzés mit tartalmaz, milyen keretek között és milyen gyakorlatokkal dolgozik. Azt is kutatom, hogy a gyülekezetek és intézmények milyen képességgel, tudással és kompetenciával rendelkező lelkipásztorokat várnak, és ez az elvárás hogyan találkozik a valósággal.

Szabadidejében hogyan kapcsolódik ki?

Rendkívüli mozgásigényem van. Kiskoromban évekig profi csapatban fociztam, heti 5-6 edzésünk volt, hétvégén meccs. Amióta abbahagytam, mindig kerestem magamnak valamilyen lehetőséget a mozgásra. A mostani kedvencem az úszás. Nyáron különösen is jólesik, de a vízben lenni mindig különös élmény, és a kitartásomat is edzem azzal, hogy próbálok egyre gyorsabban és többet úszni.