Kicsi kék ékszerdoboz
Az igazi hangszernek lelke van – vallja Hajnal András vattai lelkipásztor. Ő volt az, aki kigondolta, hogy a gyülekezet felújítás alatt álló orgonája megjelenésében hasonlítson az új református énekeskönyvhöz. A vattai reformátusok egyedülálló hangszeréről készült riportból kiderül az is, milyen kritikával illette az orgonát a gyülekezet.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Vatta község neve ismerős lehet azoknak, akiket az iskolában érdekelt a történelem. Itt látta meg a napvilágot 1812-ben Szemere Bertalan, a Magyar Királyság második miniszterelnöke. Születésének évére még nem készült el a falu új református temploma: bár már 1801-ben elkezdték építeni a 240 személyes, sík mennyezetű, építészeti túlzásoktól mentes épületet, csupán 1814-ben adták át. Tornyának felépülésére majd’ száz évet kellett várni, végül 1892-ban készült el. Ezt a dátumot a régi vattaiak fel is festették a torony alatti bejárat fölé. Szemere Bertalan ezt már nem érhette meg, mint ahogy nem hallhatta a templom 1884-ben készült orgonájának hangját sem.
Füstbe ment történelem Hajnal-Farkas Zsófia tősgyökeres vattai. Még kislány volt, amikor a gyülekezet egy nagytakarítása folyamán a lelkészi hivatalban található régi iratokat, feljegyzéseket, jegyzőkönyveket, de még a legrégebbi anyakönyveket is egymás hegyére hányták és meggyújtották.
– Fogalmunk sincs, miért tették, miért semmisítették meg az eklézsia múltját – ad hangot értetlenkedésének Hajnal András. Talán a nagy rendrakás közepette az összképbe nem fért bele a sok rongyos szélű könyv meg a papírhegy. Azt, hogy 1814-ben lett kész a templom, és hogy tizennégy évig tartott az építkezés, csak azért tudjuk, mert találtam róla feljegyzést a sárospataki levéltár anyagai között.
Világháború, kartonsíp
A vattai reformátusok orgonája a második világháborúban súlyosan megsérült, majd néhány év után teljesen elnémult. – Kevés információnk van a hangszer történetéről. A második világháborúban elszenvedett súlyos sérülésről tudunk, akkor a homlokzati tükörben álló sípok mind elvesztek, a gyülekezet pedig a háború után bedeszkázta az üresen tátongó részeket, viszont az orgona főbb elemei még benne voltak a hangszertestben – magyarázza Hajnal András lelkipásztor.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!