Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd református lelkész, Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára osztja meg velünk gondolatait.

Kolumbán Vilmost, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát választották meg a kerület lelkészi főjegyzőjének. A püspökhelyettes úgy véli, egyháztörténészi tapasztalatai is segíthetik majd a munkáját.

A keresztyén uralkodó atyai királyként az általa ismert legjobbat, a Krisztus-hit ismeretét tette lehetővé a népének. Ezt szolgálták híres törvényei, amelyek szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie, vasárnaponként mindenki köteles volt istentiszteletre járni. Neki köszönhetjük – emberileg szólva –, hogy ma ismerhetjük a Bibliát és az istentiszteletet.

Kárpát-medencei magyar református nemzetstratégiát alkotnak a reformátusok. Augusztus közepén, a szárszói konferencián azért bocsátották vitára a tervezetet, hogy mindenki elmondhassa, mi az, amit a reformátusok tehetnek hozzá a magyar nemzet életéhez.

– Isten Igéjében élünk, ennek demonstrálása első számú feladatunk. Az Ige népe vagyunk, és az is akarunk lenni, ez tesz minket különlegessé – hangsúlyozta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Ön- és Isten-ismeret a XXI. században címmel tartott szárszói előadásán.

A tanár egyik legnagyobb felelőssége a közösség megteremtése. Hogyan tud egy tanár közösséget teremteni? Hogyan tudnak a diákoknak spirituális, hitbeli értékeket átadni? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Hittudományi Egyetem rektora, európai parlamenti képviselő segítségével.

Már a püspöki programomban is meghirdettem: ki kell lépni a templom falain kívülre, és így megszólítani az embereket – hangsúlyozza Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. – Nem az a fontos, amit én gondolok az egyházkerület életéről, hanem az, amit Isten szeretne rajtam keresztül elvégezni – tudatja.

Örökölünk tehetséget, lehetőségeket is, hordozzuk magunkban, amit gyerekkorunkban tanultunk szüleinktől, nagyszüleinktől. – Ismerjük-e egyéni és közösségi örökségünket? Teher vagy inspiráció a történelem, az ó- és újszövetségi Szentírás, a kultúránk, egyházunk, főképpen hitünk tartalma, a megváltás, alanya, Jézus Krisztus és záloga, a Szentlélek? Kérjük és vegyük át a többet, a spirituális örökséget!

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A sokszínű társaságot Krisztus szeretete és a szolgálat tartja össze. A Magyar Keresztyén Motorosok Közössége alelnökével, Erdős Gáborral és feleségével beszélgettünk. Mint mondják, a motorostalálkozókon saját beszélgetősátorral szoktak megjelenni, és megpróbálnak beszélgetések által evangelizálni.

Simon Sándor gyógyulásának üteme az orvosokat is meglepte. Utolsó műtétje után a protokollszerű öt-hat hét helyett két hétre áthelyezték a rehabilitációs osztályra, ott továbbra is gyorsan javult az állapota. – A gyógytornászok nem hittek a szemüknek, egyik hétről a másikra váltogattuk a fejlesztő eszközöket. A kegyelmes Isten csodája ez – mondja a lévita gondnok.

Minden megélt pillanatunkkal az elmúlás felé lépkedünk. És ezzel párhuzamosan egyre drágább lesz nekünk az élet. Nemcsak a jelen és a jövő, de a hátunk mögött hagyott múlt is. Mert a jövőnk egyre kevesebb, míg a múlt folyton növekszik, mint egy bővülő puttony, amelybe állandóan rakosgatjuk az emlékképeket.

Generációtól függetlenül egyre többen ébrednek rá, hogy a kijelző bámulása mennyi időtől és élménytől foszt meg minket, és sokan úgynevezett digitális detoxot hirdetnek. Ennek lényege, hogy hosszabb-rövidebb időre tudatosan letesszük a telefont, és igyekszünk a jelenre, a körülöttünk lévőkre koncentrálni.

A börtönlelkész az Úr eszköze próbál lenni, miközben Istennel kapcsolatban álló emberként viszonyul a fogvatartottakhoz, akiknek az élete szintén alakulhat az Úr munkája nyomán – mondja Kaszó Gyula. A Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkészével beszélgettünk.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.

Sziszi csak abban volt bizonyos, hogy a szúnyogmamák az életüket kockáztatják az utódaikért, amikor próbálják megcsípni az embert.

A városi önkormányzat által vásárolt festékekkel, anyagokkal tették rendbe a gyülekezeti önkéntesek a hidak nagy részét. Jó közösségi programnak is nevezték az akciót. Kiemelték: még nem volt olyan megmozdulás a városban, amelyben szinte minden keresztyén közösség részt vett volna.

– Felmerült bennem a kérdés, vajon meddig mehetünk el és avatkozhatunk be a teremtés rendjébe. Napjainkban a géntechnológia eszköztára lehetővé teszi, hogy a növények működését vezérlő genetikai programot az igényeknek megfelelően változtassuk. De nem mindent helyes megtenni az embernek, amire lehetősége van.