Reformátusok Lapja

Magyarországon folyamatosan fejlődött és meghatározó eseménnyé lett az ökumenikus imahét. Sokszor az az áldásuk ezeknek az alkalmaknak, hogy újabb közös programok, kapcsolódási lehetőségek bontakoznak ki a felekezetek között, kiderül, miben tudnak együtt szolgálni – hangsúlyozza Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.

Szimbolikus, önmagán messze túlmutató jelentősége van annak, hogy egyek vagyunk, hogy alapvető dolgokban egyet kell érteni, különben nem működik a világ. Kell, hogy legyenek alapok, amelyek nem képezik vita tárgyát. Persze, meg lehet kérdőjelezni mindent, a felvilágosult ember ezt meg is teszi, ezzel olyan sötétségbe taszítva önmagát, hogy lassan már alig lát valamit is tisztán.

Kölcsey verse csak a legújabb időkben lett a nemzeti himnuszunk, lassanként mégis nemzeti jelképpé vált – hívja fel a figyelmet Győri L. János irodalomtörténész. A magyar kultúra napja alkalmán beszélgettünk vele.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A Magyar Református Szeretetszolgálat évről évre meghirdeti tűzifaprogramját, amelyben rászorulóknak szeretnének segíteni. Riportunkban utánajártunk, hova kerülnek a felajánlott fahasábok. Van, akinek a szeretetszolgálat adománya valóban a túlélést garantálja.

... Jézus lehűti, aki pedig vonakodva, szabadkozva halogatja a döntést, azt határozott, sőt kemény szavakkal felszólítja. Az írástudónak fontosak az igazságok és törvények, amiket tanult. Hallva és látva Jézus tanító és gyógyító erejét, nagy odaadással kötelezi el magát: „Mester, követlek, akárhova mégy.”

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a járvány ellenére is zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban vette kezdetét. A rendezvényt hazánkban szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kezdeményezésére az imahét nyitónapja az üldözött keresztyének vasárnapja.

Idén is folytatódik a Magyarországi Református Egyház Bárka táborának programja. E rendezvényen az iskolák 1–11. évfolyamából évente több mint 1500 gyerek és kamasz tölti szünidejét a Balaton-parton. A turnusok lebonyolításához elhivatott közreműködőket keresnek.

A Budapest-Zuglói Református Egyházközség híveit váratlanul érte november végén Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együtt érző, toleráns ember volt.

Mivel hitünk írott alapjait több ezer éves írások biztosítják, a keresztyén gondolkodás régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel: milyen nézőpontból lehetünk képesek megérteni az emberöltők tucatjaival előttünk élt embertársaink világát, életét? Nem fenyeget-e a veszély, hogy minduntalan saját korunk problémáit, feladatait véljük – tévesen – felismerni a régi korok történéseiben?

Közel-Keleten a koptok alkotják a legnagyobb keresztyén közösséget. Egyiptom 100 milliós, 90 százalékban muszlim (túlnyomó többségében szunnita) lakosságának nagyjából 10 százalékát teszik ki, és a nagyvárosokban szinte mindenhol jelen vannak. A koptokat azonban rendszeresen megkülönböztetik...

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.

– A fehér galamb mindig is a tisztaságot jelképezte. Ezért ábrázolták fehérnek azt az ősünket is, akit Nóé kiengedett a bárkából. Évszázadokkal ezelőtt is így volt.

Az ünnepek alatt sem állt le a Csillagpont KEDDeste, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztálya által ősz végén útjára indított kezdeményezés. – Fontos közös zenével, énekléssel indítani a programot, hiszen a zene összeköti az embereket és segít közel kerülni Istenhez, kinyitni a szívünket – magyarázza Kovács-Simon Dániel projektvezető.

– A baráti-testvéri világ rendkívül fontos. Nekem is van lelkigondozóm, akihez járhatok a bajaimmal, aki imádkozik velem. Vannak barátaim, akik előtt vallhatok, és a legnagyobb mélységeimet is ismerik. Ez a megmaradásom záloga kritikus helyzetekben, a kegyelem legmegfoghatóbb jele.

Ma sincsen ez másként, a Názáreti csak azokat tudja megajándékozni a csodáival, Isten irgalmas szeretetével, gyógyító erejével, akik készek elfogadni azt. Az adni és kapni szüntelen megvalósulása nélkül nincs igazán élhető emberi élet. A legnagyobb szegénységi bizonyítvány az, mikor se adni, se kapni nem tudunk.