Közös fény, közös ima

Előfizetek

A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a járvány ellenére is zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban vette kezdetét január 16-án, vasárnap este. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke és Erdő Péter római katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek adott igei útmutatót.

Vasárnap este másfél órás ökumenikus istentiszteleten különböző felekezetű egyházi vezetők felváltva imádkoztak a Krisztus-hívők egységéért. Hol a Lutheránia énekegyüttes kórusénekével, hol közös énekkel, hol orgonás elcsendesedéssel felépített liturgiai gazdagság éreztette a gyülekezettel: látható és érezhető egység tölti be a Deák téri templomteret.

A BÖLCSEK NYOMÁBAN

– A textusok választását az újszülött királyhoz látogató napkeleti bölcsek története ihlette: „…láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Függesszük tekintetünket a napkeleten megpillantott csillagra, és engedjük, hogy bennünket is vezessen. […] Ma ez a csillag Krisztus jelenlétére mutat, aki nyilvánvalóvá lett számunkra, és akinek fénye ránk ragyog – fogalmazott Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára bevezetőjében.

AZ ÉLNI AKARÁS NEM ELÉG

– A napkeleti bölcsek pogányok voltak, messziről érkeztek Jézushoz: az egész világ vágyakozását hozták Betlehembe – mondta Erdő Péter bíboros-prímás beszédében. Az esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: mindenki eltalálhat Krisztushoz, bármilyen messziről érkezzen is. – Akkor leszünk hitelesek, ha mi, keresztények láthatóan, érezhetően párbeszédben vagyunk egymással – mondta Erdő Péter.

– A betlehemi csillag nem csak annak idején világított, azóta is világít, csak mi, emberek nem látjuk, hiszen elvakít bennünket a gőg és a nyomorúság – mondta Balog Zoltán püspök. Az MRE lelkészi elnöke igehirdetésében személyes tapasztalatait osztotta meg: néhány nappal az istentisztelet előtt kis küldöttség tagjaként a Közel-Keleten járt.

– A háború és a szankciók kivéreztetik azt a vidéket, ahol a földet egykor Jézus és tanítványai lábai taposták. – Balog Zoltán elmondta, hogy bár azon a vidéken is látszanak az újrakezdés jelei, de a valóságos új kezdethez több kell, mint az élni akarás. – Újra a betlehemi csillag fényében kell egymásra néznie minden embernek, akkor talán elkezd derengeni, hogy csak együtt kell és együtt lehet megújulásért imádkozni – hangsúlyozta.

Fotó: Sebestyén László

Az egyházi vezető szerint fontos, hogy ne csupán a közös szenvedés legyen az egymásra találás útja, hiszen Magyarországon szabad és jó keresztyénnek lenni.

– Ne a másik rovására akarjuk erősíteni hitünket, közösségeinket, hanem együtt. Kitartó közös könyörgésre van szükségünk, mert van, amire Krisztus akkor válaszol, ha együtt kérdezzük – Balog Zoltán szerint a felekezetek közössége nem csupán a barátságos egyházdiplomáciát jelenti, hanem hogy közösen meghalljuk-e Krisztus ma is szóló hangját.

A püspök örömét fejezte ki az elmúlt időszak olyan közös akcióiért, mint a bibliai értékek szerinti házasság mellett való kiállás vagy éppen a közelgő házasság hete. A jövőre vonatkozóan kiemelte: – Ne okosak legyünk, hanem együtt bölcsek. Ajándékozzuk meg együtt Krisztus szeretetével azokat, akiket itt a teremtő és szabadító Isten ránk bízott.

ÜLDÖZÖTT KERESZTYÉNEK VASÁRNAPJA

Az ökumenikus imahetet hazánkban szervező MEÖT kezdeményezésére 2017 óta a nyitónapot az üldözött keresztyének vasárnapjává nyilvánítják. A mostani kezdőalkalom ilyen szempontból is különösen aktuális volt, hiszen ebben az évben a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa készítette elő az imahetet megnyitó istentisztelet anyagát.