Az államosított javak visszaigénylésekor mi került vissza az egykori iskola javaiból az egyházhoz, és mi maradt az államnak?

Az elmúlt években a kollégium egykori vagyonából államosított javak közül visszakerültek az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába épületek, földterületek, de sok minden még várja a sorát, illetve több ingatlan esetében sajnos megszületett az elutasító határozat is. Nekem elsősorban az oktatási célt szolgáló ingatlanokról van tudomásom. 2004-ben visszaszolgáltatták a kollégium főépületeit, udvarát, tornakertjét és néhány tanári lakást a Bethlen utcában.

A főépületekben van a természetrajzi múzeum és a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár. Az utóbbi esetén a könyvállományt is visszakaptuk. 2007-ben visszaadták a tornacsarnokot, az étkezdét, a volt igazgatói lakást, viszont tavaly elutasították a volt óvoda és a Kós-épület, valamint a természetrajzi múzeum és a történelmi múzeum állományának visszaszolgáltatását.

Egy adott pillanatban úgy tűnt, az iskolának ki kell költöznie az épületből. Hogyan oldódott meg a helyzet?

A visszaszolgáltatás után meg kellett keresni azt a jogi formát, amely lehetővé teszi az iskola további működését. Az egyházi tulajdonba került épületben az iskola akkor működhet, ha az önkormányzat fenntartóként bérszerződést köt a tulajdonossal. Az éves bér viszont meghaladta a város fizetőképességét. 2004 és 2008 között többször is felmerült, hogy a kollégiumot el kellene költöztetni az épületből.

Az önkormányzat és az egyházkerület vezetősége úgy döntött, haszonkölcsön-szerződéssel átveszik-átadják a főépületeket és az udvart azzal a céllal, hogy az ingatlanban a magyar tannyelvű Bethlen Gábor Kollégium működhessen, s a bérnek megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásból vagy pályázatokból befekteti az épület felújításába. 2008-ban az önkormányzat a Regionális operatív program keretében pályázatot nyújtott be az iskola felújítására.

Az egyházkerület elkészíttette a felújítási tervet, és biztosította a főépület első emeletén található természetrajzi múzeum és dokumentációs könyvtár felújításához az önrészt, az önkormányzat pedig az ötmillió eurós uniós pályázat kétszázalékos önrészét. A haszonkölcsön-szerződést 25 évre meghosszabbították, 2033-ig van érvényben.

A tornacsarnok visszaszolgáltatása előtt az iskola az állami befektetési alaphoz nyújtott be pályázatot a felújításra. Az 1897-ben épült tornacsarnok már használhatatlan volt, annyira leromlott állapotba került. A pályázat pozitív elbírálásával egy időben kapta vissza a tornacsarnokot az egyházkerület.