Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Tatai István református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Ha van időszerű küldetés, hogy ne mondjunk le a kultúráról, pontosan most van – vélekedik Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője. A Mértékadó kulturális magazinról kérdeztük.

Az Isten Igéje élő és ható, de ezt az életet, ezt a hatást nekünk kell megmutatnunk a világban, akik részesedtünk benne, a saját életünk példájával. Nem volt ez másként kétezer, de ötszáz éve sem, és leginkább így van ez ma.

A Sátán nem mindenható, még ha nálunk nagyobb is az ereje. Az uraknak Ura világos határokat állít elé, amelyeket nem léphet át. Ezt legszemléletesebben Jób könyvének az elején láthatjuk, ahol Isten határozottan megszabja, mit tehet Jóbbal és mit nem.

– Volt bennem nyitottság, hit, hogy megnyíljanak a szemeim, de Isten nem így döntött, és a látáskérdés számomra itt lezárult. Isten kimondatlanul válaszolt: „Elég neked az én kegyelmem.” Ez erőt ad nekem. – Tolnayné Csattos Márta gyógypedagógus, a fasori református gyülekezet női körének vezetője élvezi az Istentől kapott éveket, éppenséggel vakon.

Az álhíreket formajegyeik, megjelenésük alapján is hajlamosak elhinni az emberek, mert pontosan úgy néznek ki, mint a valódi hírek – magyarázta Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató azon a konferencián, amelyet az álhírek (fake news) terjedéséről, kialakulásáról, felhasználásáról rendeztek.

... lehet áldássá, amelyet Istennel hordozunk el. Ahol hiányzik a szenvedés, ott hiányzik egy dimenzió, az emberi élet mélysége, amely az érett személyiség sajátja, amelyet méltósággal viselhet. Ha kerüljük és menekülünk előle, infantilis, arctalan emberek maradunk.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek együtt gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

– Mindig is ott motoszkált bennem, hogy amit a teológián és a fasori gyülekezetben tanultam, amit tényleg áthatott az evangélium, bárcsak hazavihetném valahogy – tudatja Édes Gábor lelkipásztor. Isten megadta számára a lehetőséget, január óta ő szülőfaluja, a felvidéki Marcelháza lelkipásztora.

Dancsó Zoltán lelkészi hivatásában nagy hangsúlyt kap a gyászfeldolgozás. Lelkigondozói útjára akkor lépett rá, amikor a temetések után megkérdezte a gyászolókat, hogyan érzik magukat, szeretnének-e beszélgetni. Sokan mondtak igent, és nyíltak meg előtte. Beszélgetései alkalmával gyakran tapasztalja: tabutéma a halál.

Nagyon kevesen mondják azt, hogy jogunk van megölni egy másik embert. Mégis, amikor ugyanezek a kérdések az abortusz kapcsán kerülnek elő, meglepően sokszínűek a reakciók. Pedig ebben az esetben is ugyanaz az alapkérdés, és fontos tisztázni, mi az alapértelmezett jó válasz – amely alól vannak kivételek.

A mesei időszámítás nem valamilyen konkrét korszakba kalauzol, koordinátái – a külső valóság helye és ideje ellenében – sajátos lélekállapotot határoznak meg, ahol az archaikus emlékezet, „a tudatelőtti és a tudattalan” birodalmában teremtjük meg azt a valóságot, amely a megélt, hétköznapi valóságra sok mindenben hasonlít.

– A kalauz strukturálja a bibliaolvasásunkat. A legszélesebb körben terjesztett református kiadvány. Az évek alatt kialakult a felkérendő szerzői gárda; hetenként egy ember, szinte kizárólag református lelkészek, bár volt arra is példa, hogy presbiterek írtak a kalauzba gondolatébresztőt – magyarázza Pecsuk Ottó szerkesztő.

Hosszú utat tesz meg az orgona, mire az 1800-as évek elejére elfogadottá válik a beszerzése. Egyre nagyobbakat építenek. A debreceni kistemplom 1870-es években készült orgonája például egyedülálló alkotás. Dosek Domokos fölmérte a Szatmári Egyházmegye hangszerállományát. Az egyházzenészt arról is kérdeztük, milyen állapotban vannak ezek a hangszerek.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kicsinyeiknek azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

A régi időkben, amikor még Dávid meg Salamon uralkodott, Izráel földjén is éltek oroszlánok, és ha nagyon éhesek voltak, akkor embereket is megtámadtak.

– Hivatásnak érzem az egyházi szolgálatot. Benne van a szívemben, lelkemben. Hálás vagyok az Úrnak, hogy megszólított; örömmel szolgálok. A legnagyobb boldogságom, ha másoknak örömet szerezhetek, a legszebb ajándék, ha másokat megajándékozhatok. Isten is úgy akarta, különös figyelmet fordítsak az idős, egyedül élő, beteg emberekre.