... november estén a bibliaórára álmosan bejelentkezve indult el a beszélgetés az aznapra kijelölt Igéről, a hit hőseiről. De micsoda hatalom van Ábrahám hitében: fölébresztett minket az ősi történet üzenete! Milyen elszánt alázat viszi őt! Megy, hogy engedelmeskedjen Istennek, aki a lehetetlent, a legsúlyosabb áldozatot kéri tőle. Mintha azt sugallná vele: Istenem, kérj tőlem, amit akarsz! Nem fordítva szokott ez lenni?

A mesében a jó tündér vagy jó szellem ajánl ilyet a szegény, árva embernek, mert neki van csodatévő ereje: kérj, amit csak akarsz, úgy lesz! Miféle erő van Ábrahámban, az öreg emberben, hogy itt ő kész megtenni bármit a Mindenhatónak, és nem kérdezgeti: biztosan ezt akarod, jól értem? Hiszen romba dönti, semmivé teszi korábbi ígéretedet! Ellentmond nagy terveddel, ha visszakéred egyetlenemet, a jövőt. Miért adtad, ha elveszed? Nem alkudozik, nem tárgyal a feleségével sem, Sára biztosan megtiltaná, saját testével védené meg gyermekét. Nem beszéli meg remegő hangon, sírással küszködve Izsákkal sem, hogy mi a célja a háromnapos útnak. Isten kér, ő megteszi, mert bízik benne. Nincs kérdés.

Mennek ketten együtt. Drámai súlyú a szűkszavúság, tömörség, amelybe az író belesűríti a nem részletezett előkészületeket, álmatlan éjeket, hosszú gyaloglást, a végzetes, mindent megkérdőjelező vándorutat. Sokakat megihletett már, magyarázzák teológusok, vallástörténészek Ábrahám alakját: mi viszi őt, a kiválasztottat, hogy odaadja az egyetlent annak, aki elhívta, akiért hazát és hitet cserélt, életmódot változtatott, bolondul kiköltözött összkomfortos házából, és útra kelt, hogy sátorban lakjon, csak mert hallotta a hangját, és hitt neki. Nem fordul vissza, ha egyszer eldöntötte, hogy az Örökkévaló akarata szerint él. Hitből. „És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni.” (Zsid 11,15)

„Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta.” (17) „Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett” (19).

Nem valószínű, hogy mély teológiai gondolatokat forgatott magában, és megelőzve minden utódját, sőt Jézus Krisztus összes apostolát, már a feltámadás hittételét fogalmazta meg. Egyszerűen bízott Istenben. Ő tudja. Izsák nyugtalan kérdésére is tudta az egyetlen lehetséges választ: „Isten majd gondoskodik bárányról az áldozathoz, fiam.” (1Móz 22,8) Így történt. Ilyen a hit ereje.