Letétek nyomába eredtünk
Készülnek az orgonaletétek az Új Református Korálkönyvhöz, amelynek digitális változata a napokban válik elérhetővé az egyházzenei honlapon. Szabó Balázs zenetörténész, a szerkesztőbizottság vezetője szerint az egyházzenészek dolga, hogy művészi igényű, színes, élettel teli zene csendüljön fel az istentiszteleteken.
Az 1959-es korálkönyv milyen zenei világot tükröz, és az újat milyen szempontok alapján szerkesztik?
Az 1948-as énekeskönyvhöz 1959-ben jelent meg a kíséreteket tartalmazó Református Korálkönyv. Gárdonyi Zoltán zeneszerző, a XX. századi református egyházzene legjelentősebb alkotója vezette az akkori szerkesztőbizottságot, tagjai többnyire lelkészek, azaz nem szakképzett zenészek voltak. Az 1959-es korálkönyv két letétet kínált az énekekhez, egyszerűbb és nehezebb változatot. A két kíséret stilárisan nagymértékben hasonlított egymáshoz, így a régi korálkönyv kissé monolitjellegű lett.
Az Új Református Korálkönyv megírásának legfontosabb szempontját a stiláris sokszínűségben látom. Körülbelül százhúsz új dallammal bővült a 2021-ben kiadott Református Énekeskönyv, ezek között magyar népdalok és az utóbbi évtizedben népszerűvé vált dicsőítő énekek is megtalálhatók. Ezt a sokszínűséget szeretnénk tükrözni a korálkönyvben, hogy a kíséretek stílusban is sokkal változatosabbak lehessenek.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!