Jézus saját megkeresztelkedésével példát adott minden követőjének, hogy miként lehetünk Isten előtt kedvesek. Az Úr minden igazságot be kívánt tölteni, tehát a keresztség Isten akaratából van. Igaz, Jézus nem bűnöket tett le a Jordánban, hanem inkább bűnöket vett fel. Talán ezért is mondja róla János: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (Jn 1,29) Jézus keresztsége abban is bátorítás volt korai követőinek, hogy a szertartásban imádkozva várták Isten Lelkének kitöltetését és az Isten jó tetszését kifejező prófétai Igéket. S valóban, így is kereszteltek pünkösd óta. Péter bűnbánatra felhívó beszéde után a hitre jutottak megkeresztelkedtek bűneik bocsánatára, majd fogadták a Szentlélek ajándékát (ApCsel 2,38). Az Atya kinyilvánította szeretetét Fia iránt, és gyönyörködött Jézusban. A zsidókhoz írt levél szerint bennünk is gyönyörködik, ha meghátrálás nélkül követjük Urunkat (10,19).

Dán 4,1–14.

122. zsoltár

Isten már a pusztai népet is megpróbálta, hogy alkalmas-e a küldetésre (5Móz 8,2). Hasonló próbatétel történt az Édenkertben is. Azonban amíg Ádám és Éva teli hassal, egy gyönyörű kertben szembesült a próbával, addig az Emberfia éhezve, vadállatok között és a pusztai magányban szenvedte el a gonosz szavait. Próbáról beszélünk, ha az Úr a hitünket kívánja megerősíteni, kísértésről, amikor a gonosz céljáról van szó, aki az ellenkezőjét akarja, tehát hitünk és küldetésünk elvesztését. Jézus próbatétele lényének egészét érintette. A kenyérrel kapcsolatos ördögi felhívás inkább testi jellegű. Közvetlenül a testi szükség kielégítésére irányult a böjt idején. A templomfalról való leugrás mutatványra való felhívásként értékelhető, tehát a népszerűség és a vallásosság olyan összekeverése, amely elkerüli a kereszt küldetését. A harmadik kísértés szellemi jellegű volt. A gonosz nyíltan üzletet ajánlott Jézusnak, mintha ezt mondta volna: a világot akarod megszerezni? Oda tudom adni! Nem kell érte a keresztre menni, csak imádj engem! Hogyan lehet győzni a kísértésben? Egyrészt fogadjuk el: kikerülhetetlen, hogy mi is próbákon megyünk át. Elszántságra, élénk értelemre, igei jártasságra és Szentlélekre van szükségünk, hogy hűségben megálljunk a kísértés idején. Csak mindezek után jönnek az angyalok, de nem azért, hogy elkapjanak, hanem hogy szolgáljanak Isten akaratából (Mt 3,11).

Dán 4,15–34.

93. zsoltár

Az Úr fontos szolgálata volt a tanítás. Milyen példát vehetnek azok, akik ezt az elhívást kapták Istentől? Jézus kipróbált és érett személyként kezdte ezt a szolgálatot. Már kiállta a pusztai próbát, és harmincéves lett. Az izráeli kisgyerekeket ötéves koruktól vitték a zsinagógába. Tizenkét évesen lettek a törvény fiai, húszéves kortól váltak hadkötelezetté, és harmincéves koruktól taníthattak. Jézus rendszerető volt. Nemcsak akkor ment templomba, amikor lelki szükségletei támadtak, hanem természetes életgyakorlatként kereste fel Isten házát. A jó tanító maga is rendszeresen tanul. Jézus nagyon jól ismerte a szent írásokat, és a Lélek vezethette, hogy miről prédikáljon. Jól tudta, mit kell felolvasnia. Rövid mondatai megérintették a hallgatókat, hiszen a „kegyelem igéit” hirdette. Az elengedés évéről beszélt, arról, hogy Isten itt és most új életlehetőséget ad a hallgatóknak személye által. Sajnos a többség elutasította őt, Jézus azonban hűséges maradt mondanivalójához egész életében. Ma fogadjuk a szívünkbe ezt: Jézus az Igét hirdette. Számára az írott Ige mindenekfeletti forrás volt a tanításban. Szolgálatai ideje alatt semmit nem írt le számunkra. Ellenben számos esetben felemelt hangon és tekintéllyel így szólt: „Meg van írva…” Ez az igetisztelet vezessen bennünket megszólalásainkban!

Dán 5,1–7.

53. zsoltár

Az istentiszteleti helyekre érkező személyekben is lehetnek ördögök. Súlyosabb esetekben a gonosz lelkek meg is szállhatnak embereket. A tisztátalan lény „hangosan” hozzászólt Jézus prédikációjához. Kifejezte nemtetszését, az elutasítását és a félelmét is. Különös módon az is kiderült, hogy a gonosz lélek értette meg a legjobban a prédikációt. Tisztában volt azzal, hogy Jézus az Isten Szentje. Jézus ördögöket űzött ki. Benne Isten országának erői nyilvánultak meg. Láthatjuk, hogy a gonosz lélek „nagy műsort” akart csinálni az istentiszteleten, hiszen a középre vetette a megszállott férfit. Másfelől mégsem tehetett kárt az emberben, mert Jézus oltalmazó hatalma minden démoni brutalitásnál nagyobb. Ma is járnak gonosz lelkek a templomba. Érdemes a möttlingeni evangélikus Blumhardt lelkipásztor munkáját tanulmányoznunk. Szolgálata során számos megszállott és démonikusan megkötözött személy szabadult meg. Az alvó gyülekezet egyszeriben felébredt, a rosszalkodó konfirmandusok sírva tértek meg bűneikből. Pál apostol beszél a lelki harcról, és Jézus is felhatalmazta tanítványait arra, hogy ördögöket űzzenek ki és betegeket gyógyítsanak meg.

Dán 5,8–6,1.

28. zsoltár

Tatai István

Mai igerészünk úgy mutatja be Jézust, mint áldott orvost, aki különféle bajokban szenvedőket gyógyít. Péter anyósát magas láz gyötörte, mások pedig démoni megszállottságtól szenvedtek. Az Úr nem tétlenkedik. Végzi életet helyreállító és szabadító munkáját. Ő azért jött, hogy „életük legyen” (Jn 10,10), és azért, hogy „az ördög munkáit lerombolja” (1Jn 3,8). Hatalma ma sem kisebb, váltsága által megpecsételte, hogy mindenkor kész gyógyítani és szabadítani, csak keressük őt! De hogyan jut a bajban lévő ember az Úr Jézushoz? Érdemes felfigyelni arra, amit Igénk itt leír: emberek hozzák betegeiket az áldott orvoshoz. Milyen fontos ez a szolgálat, amelyről az evangéliumok írnak! Jézushoz vinni a beteget, a bajban lévőt, aki talán el sem jutna hozzá a saját erejéből. Ennek fényében felértékelődik a másokért elmondott imádság. Vagy éppen telefonhívás, látogatás, hiszen lehet, valaki a magánya, szomorúsága, betegsége adventjében épp arra vár, hogy Igével és szeretettel segítsük Jézus közelébe. Gondoljuk végig, miként lehetünk ma a krisztusi gyógyító érintés eszközeivé!

Dán 6,2–29.

301. dicséret

Jézus és Péter már eddig is ismerték egymást. Lukács leírja: a Mester nemrégen Simon Péter családjánál járt: meggyógyította az anyósát (Lk 4,38–39). Most viszont új fejezet kezdődik ebben a kapcsolatban. Jól érzékelteti ezt a történet: Jézus a Genezáreti-tó partján tanította a sokaságot, majd beszállt az egyik hajóba, hogy még többekhez elérjenek szavai. A hajó éppen Simon Péteré volt. S nem is a hajó az érdekes, hanem hogy Jézus belépett Simon Péter életébe. S ha már belépett, átveszi az irányítást: „Evezz a mélyre!” (4) Péter kifogást keres, de amikor mégis engedelmeskedik, csodát él át társaival együtt. Bűnbánatára, alázatára a küldetés az Úr válasza: „…emberhalász leszel!” (10) Péter ettől fogva – botlásai ellenére is – más életet, más utat kezd, Jézus követésének útját. Akinek az életébe belép az Úr, attól fogva benne és körülötte sok minden megváltozik. Áldjuk Urunkat, ha ez már megtörtént! S ha nem történt volna még meg: hívjuk őt, várjuk őt! Szép adventi énekünkben énekeljük: „Az Úr elé ha tárod a szív alázatát, őt nem hiába várod: betér hozzád, megáld.” (RÉ21 390,3) Úr Jézus, hadd tapasztaljam meg ma jöveteled áldásait!

Dán 7.

303. dicséret

A világjárvány óta tudjuk, mit jelent az elkülönítés, a karantén. Izráelben a leprások nem egyszerűen elkülönítve éltek, hanem sok esetben kirekesztve is. A kor kegyesei a bűn és betegség között ok-okozati összefüggést láttak, és megvetették e szerencsétlen embereket. Jézus túllát a lepra tünetein, amelyek beborították a beteg testét. Ő az embert látja meg, aki ebben a szörnyű helyzetben is erős hitéről és tiszta gondolkodásáról tesz tanúbizonyságot. A leprás kérése, illetve kijelentése egyértelművé teszi, hogy tudja: a segítség csak attól jöhet, akiben egyszerre van jelen a gyógyítás akarata és képessége. Ezért fordul Jézushoz. Ő képes arra, amire a kor vallási vezetői képtelenek. Képes az életet helyreállítani. Ezért apellál a Mester akaratára, mert gyógyulni akar. Jézus válasza visszaigazolja, jó helyen kopogtat: „Akarom, tisztulj meg!” (13) Jézus képes gyógyítani, képes a testet, lelket megtisztítani. Ő uraknak Ura, előtte semmi sem lehetetlen. E gyógyítási történet nagy evangéliuma az, hogy nemcsak képes, hanem akar is gyógyítani. Ő azt akarja, a tisztátalan megtisztuljon, a bűnös megtérjen, és üdvösségre jusson (vö. 1Tim 2,4). Nem a szegek tartották a kereszten, hanem ez a szent akarat.

Dán 8.

304. dicséret

Kádár Ferenc