Egy magazin, melynek semmi köze a valláshoz, februári számában négy oldalt szentelt egy keresztyén üzletember bemutatásának, aki nem szégyellt hitéről is vallani a lapban.

A Forbes-interjú apropója, hogy Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség vállaltan keresztyén főtitkára díjat nyert a magazin szerkesztőségétől, adományozó kedvéért, idevágó sikeres projektjeiért. Utóbbiak közül országos híre lett az Evangélium 21 – Te mondád című kortárs gyűjteménynek, amely tizenkét élvonalbeli képzőművész alkotásait foglalja magában. A gyűjtemény darabjairól, illetve installációkba rendezett egységeiről felsőfokon beszél a szakma. A kollekciót a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban másfél éve hétezren nézték meg, ami kortárs kiállítások viszonylatában egyedülálló volt a cívisvárosban.

A „kálvinista Róma” után éppen mostantól – március 9. és május 12. között – lesz látható a nevezetes, bibliai Igék ihlette anyag a Római Magyar Akadémián. De vajon miért utaztatja egy református üzletember a keresztyén gyűjteményét külföldre, ráadásul a Vatikánba?

KERESZTYÉN MAGYAR ÜZENET A VILÁGNAK

Kovács Levente először is felhívja a figyelmünket arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök nemrég meghívta Ferenc pápát hazánkba. Épp a napokban vált véglegessé, hogy a katolikus egyházi vezető április végére be is ütemezte Budapestre látogatását. – Akár előkésztésnek is felfogható a kinti Evangélium 21 kiállítás – véli Kovács Levente –, nevezetesen, hogy mi is tegyünk valamit Rómáért, vigyünk oda bátran missziót. De ezen keresztül globális szinten is szólhatunk... Hiszen ha van az egész emberiséghez szóló, fontos magyar üzenet a XXI. században, akkor az az odatalálás, illetve ragaszkodás szükségessége a keresztyénséghez.

Ugyan bankszövetségi irodájában beszélgetünk, de tudjuk, számos más tisztsége is van a főtitkárnak – amellett, hogy bankár és a Józsefvárosi Református Egyházközség presbitere. Több hazai és világcégben jelen van vezetőségi tagként, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (Asian Financial Cooperation Association) első alelnöke, mindemellett egyetemi tanár: a Miskolci Egyetemen nemzetközi pénzügyi menedzsmentet oktat. Az irodában elkelne a tárlatvezetés – a vitrinekben például muzeális írógépek és pénzszámológépek állnak –, de idő híján mi csak a falon függő képeket vesszük szemügyre. Köztük is azokat, amelyek az említett kortárs gyűjtemény bevezető alkotásai.

Négy nagy kép; mindegyik középpontjában egy-egy evangélista. Egyazon művész – Mátrai Erik – készítette ezeket, de küllemre meglehetősen mások. Bár egytől egyig a középkori egyházművészetre, például Giotto di Bondone kora reneszánszba hajló gótikus festményeire emlékeztetnek, mindig más a látványt szervező alapanyag. A Máté-kompozíció minden részlete jelenleg érvényes bankjegydarabokból van kirakva. Itt az alkotó nyilván egyszerre utal arra, hogy ez az apostol eredetileg vámszedő volt, illetve arra, hogy a pénzhez, földi vagyonhoz való viszonyunk alapjaiban változik meg, ha Jézussal találkozunk.

– Körülbelül 1,2 millió forintnyi bankjegydarab szerepel a képen, én daraboltam fel őket – árulja el Kovács Levente. Már ébred bennünk az ellenvetés, nem ment-e pocsékba ezzel egy csomó pénz, de a bankár megelőz: kétféle – negyven-hatvan százalékos – csonka bankjegyeket hozott létre a vágógéppel, így a jegybank beváltotta a nagyobb darabokat, csak a kisebb részeket „kollázsolta” Mátrai Erik az alkotására.

A keresztyén üzletember, gyűjteménytulajdonos, aki a debreceni kiállításon sok tárlatvezetést is vállalt, elmeséli, hogy a Modemre ellátogató iskolai osztályok tanulói közül a szétszórtabbak is, miután értesültek a bankjegyek furcsa felhasználásáról, a továbbiakban mély figyelemmel vizsgálták a tárlat installációit, képeit, multimédiás alkotásait.