Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, korábbi dunamelléki püspök, a Zsinat egykori lelkészi elnöke osztja meg velünk gondolatait.
Teológushallgatóival 2012 óta szervez irodalmi kávéházakat Bölcsföldi András. Hármas céljuk: az irodalom terjesztése, megszerettetése, megélése. – A sikerült alkalmak után szoktam mondani: ma is győzött az irodalom. A versekben, novellákban valamiképpen mindig jelen van Isten, vagy a vágyakozás rá – vallja a Károli-egyetem spirituálisa.
Közös, nemzeti megmaradásunk továbbra is a Szentírásban bemutatkozó Isten akaratán áll vagy bukik. Kell, de nem elégséges az államférfiúi bölcsesség, hiszen ma is országunknál összehasonlíthatatlanul erősebb birodalmak, erőközpontok szorításában élünk, kitéve járványoknak és járványként támadó hamis ideológiáknak.
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk és mennyire sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást. Március 12-én az ő templomukból szól Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán.
A helyettes bűnhődés tantételének bibliai alapjai megkérdőjelezhetetlenek. Az Ószövetség esetében gondoljunk az első emberpárnak készített bőrruhára, Ábrahám és Izsák történetére, a páskabárányra, a vétekáldozatra, az engesztelés napjára, az Ézsaiás könyvében szereplő szenvedő szolgáról szóló szakaszokra stb. Az újszövetségi referenciák is számosak, lényegében A zsidókhoz írt levél egésze helyettes bűnhődésként beszél Krisztus haláláról.
A Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló – 2023. január 1-jén hatályba lépett – 2022. évi IV. törvényre, annak alkalmazására szeretné többrészes cikksorozatunk felhívni a figyelmet. A 3. rész a fokozatos egyházi testületek megválasztását, azaz az egyházmegyei és egyházkerületi választásokat, valamint az egyházmegyei, az egyházkerületi közgyűlésen és a zsinati ülésen történő választásokat szabályozza.
Dániel a babiloni Nebukadneccar király álmát Isten segítségével értelmezte és magyarázta. Tudománya, műveltsége mellé isteni adományt kapott a víziók, látások és álmok megértésére, így emelkedhetett fel a Babilon összes bölcsének legfőbb elöljárója rangra. Dánielről és társairól olvassuk: „Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál”.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Azért tartják az emberek nehéznek a zsoltárokat, mert nem gyerekkorukban tanulták meg őket – állítja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
Mindenki annyira magyar, amennyit az illető közösségért vállalni akar és vállalni tud. Március 15-e közeledtével mindig gondosan megmosom, megtörlöm azt az ugyan nem nyíltan zászlómintás, de piros-fehér-zöld üvegpoharat, amelyből egyik ükapám, az idősebbik Vaniss Gyula, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc örök emlékezetére ivott.
Az ifjúság számára ma is, korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 éve a forradalom kitörésének lényeges pillanatai is a „márciusi ifjakhoz” kötődtek. Természetesen a református iskolák is folyamatosan megemlékeztek az évfordulókon 1848 hőseiről. Az ötvenediken például Pápán iskolai zászlót is avattak, amelyre „A haza minden lőtt” és „A tudomány hatalom” felirat is felkerült.
A helyben járásból a március 15-i pesti forradalom mozdította ki a társadalmat. A nyomában meghozott, V. Ferdinánd király által szentesített áprilisi törvények egy modern európai állam kialakítása felé indították el a hazát.
Egyre több, a digitális kor gyermekeinek olvasási sajátosságait figyelembe vevő eszközzel találkozunk, amely Isten Igéjéhez szeretné vonzani a fiatalokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös kiadványa.
– A gyermekek tartanak frissen – hangsúlyozza Kissné Berencsi Mária hitoktató. A lelkesedést az új kis arcok, egyedi személyiségek tartják benne. Sokféle családi történettel találkozik. – Nem tudni, hogy könnyen járható vagy szenvedésektől terhes úton indítja-e el Isten a hittanosokat, de az ő szerető atyai kezében van az életük – vallja.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Amikor megkérdezték Jézustól, milyen a mennyek országa, így beszélt róla: „Hasonló az a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet. Hasonló a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt”.
– Gyógypedagógus szüleim szinte minden iskolai szünetben hazahozták az „ottfelejtett” gyerekeket. Így két testvéremmel együtt hamar megtanultuk természetesnek venni a fogyatékos emberek jelenlétét, közelségét, hogy ugyanúgy lehet együtt játszani, strandolni, osztozkodni vagy épp hajba kapni a finom falatokon, veszekedni a házimunkákon.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója (XI. 30.) és Bella Violetta református lelkész, teológus (XII. 1–6.) osztják meg velünk gondolataikat.
Miközben Finnország Legfelsőbb Bírósága előtt tovább zajlik a sokak által bibliai perként említett eljárás, Päivi Räsänen Budapestre látogatott. Ügye történelmi jelentőségű Finnországban és egész Európában. – A modern korban valószínűleg most először fordul elő, hogy tulajdonképpen a Biblia kerül a vádlottak padjára: az ügy középpontjában a bűn fogalma áll és az áll, amit a Biblia tanít róla... – mondta el lapunknak a finn parlamenti képviselő.
Gyermek- és serdülőkorú sportolók számára létrehozott sportegészségügyi centrummal bővült a Bethesda Gyermekkórház. – Óriási az érdeklődés a családok és az egyesületek részéről is, hiszen gyermekek tekintetében ilyen komplex ellátást egyelőre nem végez más egészségügyi szolgáltató rajtunk kívül. Ezt felismerte a sportszakma is – tudatta Hajnes József stratégiai igazgatóhelyettes.
Az egyik legemlékezetesebb karácsonyestémet elevenítem fel. Az istentisztelet alatt is imádkoztunk beteg ismerősünk gyógyulásáért, a feloldódást az Úrhoz való fohászkodásban találtuk meg. Életét sikerült orvosa segítségével megmenteni, visszahozni őt a szerettei közé, és még számos évet élhetett meg. Ezért is éreztük úgy akkor feleségemmel együtt: Isten vezetett oda minket abban az órában, amint az ő eszköze volt a beavatkozást végző orvos kollégám is.