E cikkünkben a törvény 3. részéről lesz szó, amely a fokozatos egyházi testületek megválasztását, azaz az egyházmegyei és egyházkerületi választásokat, valamint az egyházmegyei, az egyházkerületi közgyűlésen és a zsinati ülésen történő választásokat szabályozza. Az I. fejezet alapvetésként mondja ki, hogy a presbitériumok számára kötelező a közreműködés az egyházmegyei, egyházkerületi tisztségviselők, valamint a zsinati képviselők és pótképviselők megválasztásában, amelynek megszervezéséért az egyházközség elnöksége felelős. Így ha az elnökség nem szervezné meg a presbitériumon belüli választást, fegyelmi vétséget követne el.

A II. fejezet az elnökségek és a zsinati képviselők jelöléséről szól. A püspöki, egyházkerületi főgondnoki, esperesi, egyházmegyei főgondnoki és a zsinati képviselői helyekre a jelöltállítás az egyházmegyei közgyűlés feladata. A jelöltállításra hivatott egyházmegyei közgyűlés ülését a hatéves megbízatási idő utolsó évében szeptember 30-ig össze kell hívni. Jelöltek azok lesznek, akik a jelenlevők szavazatainak legalább tíz százalékát elérték.

A szavazólapon a három legtöbb szavazatot – de a szavazatok legalább tíz százalékát – megszerző jelöltek szerepelhetnek. Egyházmegyei és egyházkerületi elnökségi tagi tisztségek esetében egy személy egy tisztségre fogadhat el jelöltséget, azaz ugyanaz a személy nem lehet egyszerre püspök- és esperesjelölt vagy egyházkerületi és egyházmegyei főgondnokjelölt.

A III. és a IV. fejezet az egyházmegyei és az egyházkerületi választást szabályozza. A választást négy–nyolc tagú egyházmegyei, továbbá négy–tíz tagú egyházkerületi választási bizottság segíti. A szavazólapok kiküldésének és beérkezésének szabályozása szigorúbb a korábbinál, de egyértelműen követhető a törvény leírása. Részletes a szavazatszámlálás folyamatának leírása is.

A törvény külön szabályozza a szavazást az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés ülésein. Az egyházmegyei közgyűlés ülését január 1–15. között kell megtartani.

Az egyházkerületi közgyűlés alakuló ülésére szóló meghívókat legkésőbb január 16-ig ki kell küldeni, és az ülést január 31-ig meg kell tartani. Ahogy látszik, egymásra épül az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés, hiszen ha január 15-ig megtartják az egymázmegyei közgyűlések üléseit, akkor az ott megválasztott képviselők és tanácsosok részt tudnak venni az egyházkerületi közgyűlés alakuló ülésén.

Az egyházmegyei közgyűlés választja az esperesen és az egyházmegyei főgondnokon kívüli egyházmegyei tisztségviselőket (főjegyzők, jegyzők, egyházmegyei tanácsosok, az egyházmegyéből küldött egyházkerületi tanácsosok és egyházkerületi közgyűlési képviselők, bírák, jogtanácsos, számvevő, levéltáros, iskolák igazgatótanácsi elnöke).

Az egyházkerületi közgyűlés választja a püspökön és az egyházkerületi főgondnokon kívüli egyházkerületi tisztségviselőket (főjegyzők, jegyzők, bírák, jogtanácsos, gyűjteményi igazgató, köznevelési intézmények igazgatótanácsi elnöke, számvevő, levéltáros, a köznevelési, szakképző és felsőoktatási intézmények zsinati képviselője).

A III. fejezet szabályozza a választást a Zsinat ülésén. A Zsinat első ülésén választja meg – titkos szavazással – lelkészi és presbiteri elnökét, lelkészi és presbiteri alelnökét az egyházkerületek püspökei és főgondnokai közül, valamint három lelkészi és három presbiteri jegyzőjét. Második ülésén választja meg a zsinati tanácsost és jogtanácsost, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét, az egészségügyi és diakóniai zsinati képviselőket (2 fő), a Zsinati Bíróság tagjait.

Ajánlom mindenkinek a www.reformatus.hu honlapon elérhető választási aloldalt, ahol a törvény mellett azt értelmező és magyarázó kézikönyv, a választási eljárás egyes lépéseinek időbeli ütemezését segítő menetrend, valamint iratminták is találhatók