Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, korábbi dunamelléki püspök, a Zsinat egykori lelkészi elnöke osztja meg velünk gondolatait.

Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy fejlesszük magunkat, a környezetünket, ránk bízta a világot, és ebben a technológiai elmélyülést is – hangsúlyozza Bedekovics Péter lelkipásztor, a Károli-egyetem oktatója.

A modern ember állandóan a jövőbe tekint – látszólag, mert valójában a mának él. „A múltat végképp eltörölni!” – szól az Internacionálé. Hasonló a szemlélet a szép új fogyasztói világunkban: ami nem a legújabb, az elavult és eldobandó, a negyvenéves ember már öregnek számít a munkaerőpiacon, az ifjúságkultusz együtt jár az idősek megvetésével. A múlthoz vezető szálakat elvágták, ez történelmi diszkontinuitást jelent, aminek gyökértelenség a következménye.

A kommunista csehszlovák állam negyvenöt éve tette földdel egyenlővé Pozsonyligetfalut és környékét. – Kicsit igazságot szolgáltattunk áldozataiknak, feltáró munkánkkal érvényt szereztünk Isten igazságának – vallja Udvardy Zoltán, a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm társrendezője, a Sóval hintették be című dokumentumkönyv írója.

A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja alkalmán Lucski Márta, a Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette gondolatait.

... áttekintés közben megfigyelhettük: a bibliai szóhasználat gyakran eltér a mai hétköznapi beszédünktől. Ha valaki csak egy-egy mondatot olvas A zsoltárok, A példabeszédek vagy A prédikátor könyvéből, könnyen félreértheti. Mert a Bibliában a bölcsnek rokonértelmű szavaaz igaz és a jámbor vagy hívő ember, viszont a bolond, a bűnös és az esztelen olyan, aki nem figyel Isten kijelentésére, nem tartja meg törvényeit és intéseit.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Maga Jézus Krisztus jelenti ki: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.” Ebből kiindulva sokan gondolják: aki lelkigondozói segítséget vagy pszichológiai támogatást kér, az gyenge és beteg – magyarázza Taracköziné Nemes Mónika lelkipásztor, pasztorálpszichológus.

A kalákában végzett munka szívességi, kölcsönösségi alapon működött, nem járt érte fizetség. A segítséget nyújtó pedig tudta, ő is számíthat a közösség összefogására, amikor majd az ő portáján is elkél a sok dolgos kéz. Ez a közösségi összefogás mára a múlt ködébe veszett. A bajba jutott családok érdekében még megmozdulnak a közösségek, de a kalákát már csak az akkor épült házak és az egykori kalákázók idézik.

Mostanában sokat gondolkodom azon, mit is jelent az, hogy a gyerekeket kapjuk Jézustól példaként. „...ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...” Sok sajátos rétege van ennek a megjegyzésnek, én is egyre többet fedezek fel, ahogy haladok előre. Fiam saját éneke például arra vezetett, hogy van valami olyan egyszerűség, amely nem kevés, nem hiányos, hanem koncentrálva és letisztulva tudja továbbadni a lényeget, azt és csak azt, ami igazán fontos.

Ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk alapos megismerését.

Tíz éve fogadja nyugalomra vágyó vendégeit a nagybörzsönyi Malomkert Hotel, Étterem és Rendezvényközpont. E helyet az egyházi csoportok is felfedezték. Akár 10-15 kilométert is kirándulhat úgy az ember a környező erdőkben, hogy nem találkozik más csoporttal, és valóban élvezheti az erdő csendjét, nyugalmát.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Olyan jót játszottunk Renivel, hogy teljesen felvidult. Alig várom, hogy folytassuk. – Akkor most te nagyobb kincsre tettél szert, mint a Százerejű Happ – nevetett Boldi bácsi. – Nagyobb kincsre? – kérdezett vissza Menyus. – Reni barátságára – válaszolta a lelkész. – Ez olyan kincs, amit nem tud senki ellopni tőled. El se hagyhatod, és tönkre se fog menni, ha vigyázol rá. Igazi, mennyei kincs.

– Kárpátalján jelentős református cigánymisszió működik 1991 óta. Szernyén indult az első gyülekezet, amelynek 2015 szeptemberétől tagja vagyok. Súlyos műtéten estem át, amely után nem volt szabad nehéz munkát végeznem, így az Úr csodásan előkészítette számomra ezt a helyet, itt jól érzem magam. Hét éve dolgozom a „táborban” lévő cigány óvodában.