Énkép, testkép

Sokan küzdenek a negatív énkép és testkép következményeivel, amelyek akadályozzák az önelfogadást, emiatt is fontos felelőssége a keresztyén közösségeknek, valamint a segítő szolgálatban munkálkodóknak, hogy ismerjék e problémák okait és jellemzőit.

A különböző tudományterületek eltérő módon határozzák meg az énkép és a testkép fogalmát. De miért olyan fontos, hogy az egyén megragadja a saját személyiségét? Miképpen lehet értelmezni napjainkban magát az embert, az önértékelést és az emberi élet értékeit?

– Újra meg kell válaszolni azokat a kérdéseket, hogy kicsoda az ember, milyennek látja önmagát, milyen az énképe, milyen a viszonyulása a saját életéhez vagy akár a megjelenéséhez. Egészen kisgyermekkortól vannak különféle megfigyeléseink önmagunkról. Fokozatosan felszínre kerülnek bizonyos tulajdonságok, erősségek, gyengeségek, és ezek nyilvánvalóvá válnak számunkra – mondja Lucski Márta. – Emellett a személyiségünknek vannak olyan jegyei, amelyeket a környezet visszajelzései alapján ismerünk meg, ezek szintén befolyásolják az önmagunkról kialakított képünket. Végül ezekből együttesen alakul ki az énképünk, azaz amilyennek önmagunkat látjuk. Ehhez társul az önértékelés, amely már egyfajta minősítés. Keresztyén emberként pedig mindezekhez hozzákapcsolódik, hogy milyennek lát engem Isten, hogyan értékelhetem saját magamat az Istennel való kapcsolatomban – teszi hozzá az oktató.

Isten szemében értékes

Isten mindannyiunkat saját képmására teremtett, ez alapján nem kellene, hogy a különféle mesterséges ideálok befolyásoljanak bennünket, ennek ellenére sokan küzdenek megfelelési kényszerrel. – Ez egészen újkori jelenség, az ember önmagával foglalkozik, önmagára mint egyénre helyezi a hangsúlyt. A Biblia az embert a közösség részeként értelmezi. Nem könnyű tehát erre a jelenségre bibliai párhuzamot találni, de fontos lehet kiemelni először is azt az állítást a teremtéstörténetből, hogy Isten mindent jónak teremtett. Ez már önmagában segíthet az embernek úgy szemlélnie önmagát, hogy Isten szemében értékes. Az Újszövetségből pedig megismerhető a Krisztusban való megváltottság, ennek üzenete szerint Jézusnak az egész emberiségért hozott áldozatán keresztül értékesnek láthatjuk önmagunkat emberi gyengeségeink ellenére – vallja Lucski Márta.

Énközpontú szépségértelmezés

A mai korszellem hatására elsődleges igény lett az ember számára, hogy önmagát külső és belső énjében definiálja, illetve hogy valamiképpen igazodjon a kor ideáljaihoz. A Bibliában találkozunk szép emberekről szóló leírásokkal is, de nem maga a szépség az, amely önmagában érték, kizárólag akkor értelmezhető így, ha belső értékekhez társul. Több helyen is szerepel a szépség olyan értelmezésben, mint ami Isten adománya, Isten áldása az embernek. Ez azonban nemcsak az ember megjelenésére vonatkozik, hanem minden másra is, ami szép a világban. Beszélgetőtársam is írja doktori értekezésében, hogy „bármivel kapcsolatban jelenik meg a szépség a Bibliában, mindig kapcsolódik hozzá Isten áldása”.

– A külső megjelenésre minden eddiginél nagyobb hangsúly került, és az ember értéke szinte erre helyeződött át, sokan ez alapján hoznak ítéletet másokról. Nagyon fontossá vált az online jelenlét, hogy ott milyen képet mutatunk magunkról, mit látnak rólunk mások. A modern kori retusálások azonban sok sérülést is okozhatnak. A fiatalok különösképpen is nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen a megszerkesztett, idealizált kinézet válik elérendő céllá, ahhoz kötődik az ember értékessége, azt ismerik el a társak. Ennek következtében kialakulhat a csökkentértékűség érzése és a szégyenérzet a fiatalokban, de akár más korosztályhoz tartozókban is.

Mindezek enyhítésében tud segítséget nyújtani a pasztoráció, a lelkigondozás, a keresztyén szeretetközösség gyakorlása. A teológia tudományában a pasztorálpszichológia az a terület, amely a modern pszichológiai kutatások eredményeire reflektál, és azokat átvezeti a lelkipásztori gyakorlatba a hatékony segítségnyújtás érdekében. Emiatt fontos az egyházi szolgálatot végzőknek a bibliai alapú lelkigondozás ismeretei mellett tisztában lenniük az adott kor társadalmi jelenségeivel – hangsúlyozza Lucski Márta.

Bibliai szépség

A bibliai korban is megfigyelhető volt az a jelenség, hogy a külső megjelenést illetően a társadalom más elvárásokat támasztott a nőkkel és a férfiakkal szemben. Megfigyelhetjük, hogy az Ószövetség többször használja a szép jelzőt a nőkre, mint a férfiakra, annak ellenére, hogy jóval több férfi szereplője van az Ószövetség könyveinek. További fontos tényező, hogy a külső szépség gyakran a sikerrel és az eredményességgel áll összefüggésben a Biblia szereplői között, amely hatással lehetett a személyiségükre. – Milyen lehetőségei vannak a pasztorációnak az én- és testképzavarokkal küzdők segítésében? – kérdezem Mártától.