Előremozdítani közös éneklésünk ügyét

Előfizetek

Hobbiprojektnek indult, ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, míg az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk alapos megismerését.

Mint a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség egyik orgonistája, Vad Péter Zsigmond karvezető felidézi: a portál előfutára a 2018-ban megjelent, Akkordos korálkönyv című kiadvány volt, amelyből akkor mintegy kétszáz példányt nyomtattak ki a Református tananyagtár és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

Improvizatív előadásmód

– Mintegy tíz évvel ezelőtt kaptam ösztönzést Széles Csongortól, a debreceni Nagytemplom korábbi lelkipásztorától arra, hogy jó lenne az 1948-as énekeskönyv egyes dallamaihoz írt harmonizációimat összegyűjteni, valamint azokat a még hiányzókkal kiegészíteni. A kétszáz példányt szétosztottuk a gyülekezetek és a református iskolák között, hogy felmérjük, valóban mutatkozik-e igény efféle kiadványra. Szinte csak kedvező visszajelzéseket kaptunk – mondja a kántor, aki 2020-ban saját tőkéből újabb négyszáz darabot nyomtattatott az Akkordos korálkönyvből. – Azóta az összes elfogyott. Bár már korábban is el lehetett érni itt-ott egy-egy akkordos gyülekezeti énekkíséretet, amelyeket zongoristák, gitárosok is tudnak használni, ilyen gyűjtemény még nem volt ezelőtt – teszi hozzá.

Vad Péter Zsigmond a debreceni Nagytemplom orgonájánál Fotó: Zelenka Attila

Közben megjelent az új énekeskönyv, Vad Péter Zsigmond első gondolata pedig az volt, hogy hasonlóképpen fel kellene dolgozni az abban található énekeket is, kezdetben az új dallamokra koncentrálva. – Ekkor még csak akkordos kíséretben gondolkodtam, mert ez a jelrendszer elsősorban a fiatalabb zenészek körében közismert, és alkalmas arra, hogy egyszerű eszközökkel lejegyezzünk harmóniákat – mondja a karvezető. Kiemeli, hogy nem kidolgozott harmóniákról van szó, megszólaltatásukhoz improvizatív előadásmódra van szükség, ebből adódóan pedagógiai szempontból is rendkívül hasznosak. – Az énekek egy részét lejjebb transzponáltam egy-két, némelyiket három hanggal is, mert tapasztalatom szerint egy iskolai vagy gyülekezeti rétegalkalmon jóval kényelmesebb és élvezetesebb így a közös éneklés.

Kíséret orgonára

Vad Péter Zsigmond akkor kezdett el az orgonakíséretek megírásán gondolkodni, amikor világossá vált számára, hogy az új énekeskönyv megjelenésekor nem lesz még elérhető a hozzá tartozó korálkönyv. – Kicsit csalódott voltam, hogy még digitális formában sem jelent meg az orgonakíséreteket tartalmazó kiadvány, és nem akartam kilenc évet várni, mint ahogy az 1948-as énekeskönyv esetében elődjeinknek kellett. Csalódottságomban vettem egy nagy levegőt és elhatároztam, hogy nemcsak akkordos, hanem többszólamú orgonakíséreteket is komponálok az új énekeskönyv énekeihez, elsősorban az orgonisták megsegítésére. Bátorság kellett hozzá, de úgy voltam vele, talán már gyűjtöttem annyi szakmai tapasztalatot eddigi életem folyamán, amennyi elég lehet a munka elkezdéséhez – beszél motivációjáról a karvezető.

Tóth Anikó és Vad Péter Zsigmond Fotó: Zelenka Attila

A munkát már az énekeskönyv hivatalos megjelenése előtt el tudta kezdeni, mert Bódiss Tamástól, a Magyarországi Református Egyház egyházzenei vezetőjétől megkapta az énekeskönyv digitális változatát. – Elölről kezdtem, leginkább azokat az énekeket vettem sorra, amelyek újak, vagy megváltozott dallammal szerepelnek az új kiadványban. Először egy-egy ének akkordos változatát készítettem el, majd utána a négy vagy kötetlen szólamszámú kidolgozott orgonaletéteket is – mondja Vad Péter Zsigmond, aki ezeket a debreceni Nagytemplom orgonáján fel is játssza, a felvételeket pedig utómunka után szintén feltölti a koralkonyv.hu weboldalra.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!