Olyan volt ez az egész templomrestauráció – emlékezik vissza Nagy Dávid dunapataji lelkipásztor –, mint amikor visszatér Isten népe a babiloni fogságból, és újra kell építeni a jeruzsálemi templomot. Az egyik kézben ásó, a másikban kard. Úgy kellett építkeznünk, hogy közben számos nehézségünk támadt: covidjárvány, háború, az építőipar kiszámíthatatlansága, infláció, szóval minden volt, ami egy ilyen nagy, négyszázötvenmillió forintos projektet meg tud nehezíteni.

A régészeti kutatások kívánalmát érdeklődéssel kezeltük, annál is inkább, mivel ennek segítségével sikerült az épület korának pontosabb meghatározása – eredete az 1470-es évekre tehető. Mégis: Isten kegyelmével be lehetett úgy fejezni a 2019-ben az épület lezárásával megkezdődött nagy felújítást, hogy ismét birtokba vehesse a pataji gyülekezet tavaly karácsonykor.

Pusztán lélektanilag sem lehetett elhanyagolható teher a pataji reformátusoknak, hogy bár eredetileg, a projekt 2015-ben kezdődő előkészítése során csak a tetőszerkezetet szerették volna kijavítani és rézlemezborítással ellátni, a fizikai munkálatok megkezdése után pár hónappal, 2019. április elején már kiderült, sokkal nagyobb a baj: teljesen ki kell cserélni nemcsak az egész tetőszerkezetet, hanem a födémet is. A feladatok sokasodásával kiderült, lassanként elvégzésük sokkal több időbe és pénzbe fog kerülni az eredetileg vártnál és eltervezettnél.

Négy évre ellehetetlenülő templomba járás

Miközben bejárjuk a már elkészült templomot, a lelkipásztor így foglalja össze a felújítás és a régészeti feltárás feszültségnövelően kalandos történetét: – Dominóelvszerűen kiderült: sok mindent meg kell csinálni az épületben. A tetőszerkezettől lényegében eljutottunk a járókövezet alá. Teljesen kipakoltuk hát a templombelsőt, felújítottuk a padokat és a padozatot, modern technikájú, hatékony falszigetelést tetettünk be – hiszen a közeli Duna állandóan nyomná föl a talajvizet a falakba. 2021 tavaszán sor került a régészeti feltárásokra is. A radar kétséget kizáróan megmutatta, hogy nagy rés van a templom keleti karzata alatti részen. Beigazolódott az erős szakmai vélemény, hogy középkori kripta található ott. Fent, a keleti karzat feletti északi falszakaszon gótikus építészeti emlékek kerültek napvilágra. Közben kitört a szomszédos háború. Így sajnos jelentősen drágult a felújítás, nemcsak az energiaár-robbanás miatt, hanem azért is, mert az alapanyagok egy részét éppen Ukrajnából kellett beszerezni…

A XVI. századi kripta, amely valószínűleg a mezővárost hajdan birtokló Paksy család földi maradványait tartalmazta, természetesen nem látható már, gyönyörű padozat áll fölötte. Az egész belső teret nem kis részt újragondolták, kikerült például a középső karzat, más lett a padok elosztása, a mértani középpontba állították az úrasztalát.

A középkor és a reformáció jegyei együtt

Bár a lelkipásztor megmutatja nekünk a főbejárathoz közeli falban felbukkant szenteltvíztartót, amely keresztelőmedence is lehetett a középkorban, egy másik falszakaszban a szentségtartót, a karzat felett pedig a kirajzolódó gótikus íveket, ránk a legnagyobb hatást mégis a református korok eddig is ismert részletei teszik. Mindenekelőtt a XIX. századi, mívesen faragott szószék a szószékkorona alsó részén látható napmotívummal. És persze kívül a harmincnégy méteres torony, valamint a tetőt borító sok csillogó rézlemez.

Kiderül, azért volt 1917 óta palaborítása a tetőszerkezetnek, mert a rézlemezt az első világháború alatt be kellett szolgáltatni. – Megfogalmaztuk a gondokkal, illetve a presbitériummal, hogy ezt a templomot Isten segítségével mi a jövőnek is építjük, a gyerekeknek, unokáknak, következő generációknak, ezért igyekeztünk a felújítást a lehető legjobb anyagokból elvégezni – tájékoztat minket Nagy Dávid. – A tetőszerkezet rézlemezborításával sem nagyzolni akartunk, hanem az eredeti, XIX. századi állapotot visszaállítani, valamint biztosítani a tető tartósságát és vele azt, hogy a következő generációknak ne a fizikai, hanem a lelki építkezéssel kelljen foglalkozniuk.