Püspöki beszámoló

Az áhítat után Balog Zoltán püspök tartotta meg beszámolóját. A Zsinat lelkészi elnöke beszéde elején az orosz–ukrán háborúról mondott néhány gondolatot, hiszen a kárpátaljai részegyház életét jelenleg ez határozza meg a leginkább, de a magyarországi viszonyokra is jelentős hatást gyakorol. Megköszönte azok munkáját, akik nem fáradtak bele a segítségnyújtásba, illetve azoknak a kárpátaljai lelkészeknek a szolgálatát is, akik „őrhelyükön maradtak”. Kiemelte az adakozás fontosságát, és emlékeztette az egybegyűlteket, hogy az egyház vállalta a Kárpátalján maradt hetven lelkész havi fizetése egyharmadának finanszírozását. Emellett megemlékezett azokról a külföldi támogatókról is, akik a Magyarországi Református Egyházon keresztül segítették a kárpátaljaiakat, külön kiemelte az északír, a skót, valamint a dél-koreai hívők hozzájárulásait. Hangsúlyozta továbbá, hogy a háború és a béke kérdése különösen izgalmas Róma püspöke, Ferenc pápa világpolitikai jelentőségű magyarországi látogatása fényében.

A lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy a lelkészi törvényt még idén rendezni kell. Elmondta, hogy a lelkészi bérkiegészítések után nem kell járulékot fizetni, azonban kötelező szolidaritási alapon húsz százalékot visszatartunk az egyházi nyugdíjalapba a jelenlegi lelkészek, illetve az utánuk jövők nyugdíjának biztosítására – közölte. A kérdésben véleménynyilvánító szavazást is tartottak, amelyen a Zsinat egyhangúlag kifejezte, hogy támogatja az elképzelést.

Kiemelte továbbá, hogy a gyülekezettudatos lelkészképzés kialakítása a cél, ezért jár például csak a gyülekezeti lelkészeknek a bérkiegészítés. A gyülekezettudatos intézményfenntartás, egyházkormányzás és közéleti szerepvállalás fontosságáról is szót ejtett. Kifejtette, a hívek többsége azt várja el, hogy az emberek életével foglalkozzon az egyház, ne pedig a politikával, így nem feltétlenül kell azokra figyelni, akik minden kérdésben állást akarnak foglalni, tudni kell hallgatni is. Amikor azonban belső késztetésből akarunk megszólalni, azt bátran és határozottan kell megtennünk – szögezte le. A gyülekezettudatosság nem a jelenlegi állapotok konzerválását jelenti, hanem a gyülekezet eredeti, bibliai és hitvallásos alakjához közeledést.

A lelkészi hivatásnál maradva hangsúlyozta, hogy a kiégés és a megkeseredés ellen tenni kell. A missziói szolgálat foglalkozik a lelkipásztorok lelkigondozásával – jegyezte meg –, ezen felül fontos kérdőívet is kiküldtek a lelkészeknek, amely az anyagi és jogi kérdések mellett a lelkiállapotuk felmérését is szolgálja.

A beruházások terén arról számolt be, hogy a kormányzat a már megkezdett építkezések befejezését továbbra is támogatja – persze pályázni a jövőben lehet –, de újakba most nem tudunk fogni. Ez alól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jelent kivételt. Végül a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, hogy az egyház különböző szintjei között gördülékeny legyen az együttműködés a Zsinat döntései kapcsán is, amelyeket a megjelenteknek is kommunikáljanak a saját közösségeiknek. Bármilyen jó egy intézkedés, ha nem győzi meg az érintetteket, akkor keveset ér. És a rossz intézkedést is csak akkor lehet orvosolni, ha morgás helyett érdemi visszajelzés és párbeszéd történik.

Középpontban a lelkipásztori hivatás

Az ülésszak első napján elfogadták a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény első olvasatát. A törvény a lelkipásztori szolgálatot szeretné erősíteni, illetve tudatosítani akartja a leendő lelkészekben, hogy a gyülekezeti szolgálat a lelkészi hivatás csúcspontja. Emellett újragondolták az intézményi lelkészi karra vonatkozó jogi szabályozást, valamint a rájuk vonatkozó kereteket is. A kórházlelkészi szolgálat megújítása például még állami részről sem rendezett kérdés, így az egyházi jogalkotás ebben a kérdésben ezt fogja követni. Az iskolalelkészségre vonatkozóan is átfogó újraszabályozás folyik, illetve egy kérdőívet is ki fognak küldeni az illetékesek, amely a nyári ülésszak munkájának alapját képezi. A cél összességében az, hogy a gyülekezeti lelkészi szolgálatot kiemeljék, annak rangot adjanak, és a méltó jogi kereteit megteremtsék, amelyet később további tartalommal is fel lehet tölteni, akár a javadalmazás vagy az előmeneteli rendszer terén.

Bővült a Magyar Református Egyház Közös Zsinata

A Zsinat támogatta a (2009-ben újraegyesült) Magyar Református Egyház alkotmányának módosítását, és megválasztotta a Közös Zsinatba a Magyarországi Református Egyház által delegált 68 tagot. A jelen zsinati ülésszakon előterjesztették két nyugat-európai protestáns tag társulását egy-egy szavazattal a Magyar Református Egyház Közös Zsinatába. A 128 tagú Közös Zsinatba 68 tagot delegáltak a magyarországi egyházkerületek, erről döntöttek most, a fennmaradó 60 tagot pedig a határon túli, a Magyar Református Egyházat alkotó református egyháztestek delegálják majd. Ez az intézkedés egyébként beleillik a tavaly, 2022-ben elfogadott református nemzetstratégiába, hiszen a törvényalkotók hangsúlyozni szeretnék ezzel is, hogy a reformátusok számára fontos a nemzeti öntudat és a nemzeti összetartozás.

Harmincéves a Károli Gáspár Református Egyetem

A Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulója alkalmából készült nyilatkozatot is jóváhagyta a Zsinat, ebben kapott helyet Hegedűs Loránt püspök érdemeinek méltatása.

Balog Zoltán püspök szerint a harmincéves jubileum rávilágít arra, hogy Hegedűs Loránt szellemi hagyatéka időszerűbb, mint valaha. A volt püspök egyik legnagyobb teljesítményeként ismerte el, hogy a korral szembe merte állítani Jézus Krisztus tanítását.