Ifjúsági táborban vagy akár egy csendes hétvégén is előkerülhet a szexualitás témája. Hogyan lehet erről jól beszélni?

Minden szakemberben kérdés, mikor beszélgetünk jól és mikor nem. Ahol mi tartunk, ott már az is előrehaladás, ha beszélgethetünk a témáról, elindulhat a kommunikáció. Tapasztalat szerint a probléma inkább az, hogy bár a szexualitás mindenhol jelen van, mégis félünk komolyan szóba hozni. Nem azért tabu, mert úgy gondoljuk, tilos erről beszélni, sokkal inkább azért, mert a kérdések valamilyen szintű félelmet keltenek, bizonytalanok vagyunk abban, hogy ismerjük-e a válaszokat.

A jó párbeszéd alapja, ha már az elején tudom, nem kell jó válaszaimnak lennie, sőt, arra sincs szükség, hogy feleleteim legyenek: kérdezek, ön mond valamit, talán visszakérdez; ha választ akarok adni, akkor az már csak üres okítás.

Az élet mely területei befolyásolják leginkább a szexualitásról alkotott képünket?

Inkább azt kérdezném: mely időszakai? A legjobban befolyásoló éveinkről általában alig vannak emlékeink, a szakirodalom szerint az első három-négy év határozza meg a leginkább, hogyan tudunk felnőttkorunkban kapcsolódni másokhoz, hogyan látjuk önmagunkat, mennyire van helyén az önértékelésünk. Ez az időszak a későbbi, meghatározó kamaszkort is nagyban árnyalja. Sokféle hátterű, véleményrendszerű emberrel találkozom, úgy látom, az értékrendünk, a világnézetünk, a gondolataink, a személyes tapasztalataink is mélyen befolyásolják az intimitásról alkotott nézeteinket.

Melyek volnának a szexuális intelligencia alapjai?

Egyrészt ismernünk kell anatómiai felépítésünket, működésünket, a libidót, a szexualitást befolyásoló tényezőket, érdemes tudni, mire figyeljünk oda nőként, férfiként. Az információ birtoklása semmiképpen sem elhanyagolható. A témakörben a szociális és az érzelmi intelligencia is kikerülhetetlen, több figyelmet érdemelne. Általános tapasztalat, hogy a védőnők idő hiányában kevéssé foglalkoznak ezekkel a területekkel az oktatásban tartott felvilágosításkor, noha nagyban befolyásolják az egyén egészséges szexualitását. Mi az identitásom? Szeretem-e önmagamat, a testemet? Hogyan kapcsolódom másokhoz, a többi ember között megtalálom-e a helyemet?

A fiatalok mennyire ismerik a saját testüket?

Az új generációban a tudás és a tudatlanság kettőssége él. Túlságosan hamar ismerik meg a meztelenséget, a test fogalmát, és ahogy kezükbe kerül az okostelefon, nem tudják kikerülni a szexuális tartalmakat, ezen a plakátok sem segítenek. A hirtelen jött tájékozottság mellett elképesztő mértékű a tájékozatlanság abban, hogyan működik a testünk, mi is a szexualitás. A tinédzserek kérdéseiket sokszor csak anonim csetszolgálaton merik feltenni, vagy az interneten keresnek rá, ami nagyobb eséllyel viszi el olyan oldalakra őket, amelyek inkább csak nagyobb ködöt keltenek, mint releváns ismeretet adnak. Dolgoztam tinédzsereket segítő anonim csetszolgálaton, meredek kérdéseik tudnak lenni.

Hol kezdődik a szexuális bántalmazás fogalma?

Többször foglalkoztam olyan fiatalokkal, akiket akár családon belül vagy másutt bántalmaztak szexuálisan. Talán nem is annyira a „Hol kezdődik?” pillanatát érdemes kiemelni, mivel a témában az a legnehezebb, hogy az áldozatok sokszor nem is veszik észre a bántalmazás tényét, vagy ha mégis, akkor nem mernek segítséget kérni, nem merik elmondani, mi történt, mivel vitás helyzetben érzik magukat. „Lehet, hogy nem is bántalmazás volt, csak túl érzékeny voltam?” Nem az a kérdés, mi történt, hanem hogy az az adott személyben milyen traumát, érzéseket váltott ki.