Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kun Mária nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

A forradalom óta Magyarországon az, hogy ténylegesen tízezrek megmozdultak, valójában először akkor történt meg. A rendszerváltozás szempontjából is rendkívüli jelentősége volt – tekint vissza Zalatnay István lelkipásztor az erdélyi falurombolás elleni tüntetésre.

Ő mutatja meg, mit jelent a férfiasság. Egészen mást nyújt a gyermeknek, mint az anya. Nélkülözhetetlen, hogy apa és anya egymáshoz illeszkedő szövetsége szilárd talaj lehessen a lábuk alatt. Az apa mutatja meg a fiainak az élet nagy hogyanjait: a férfias beszédet, a tisztelettudó bánásmódot a nőkkel, a hozzáállást a munkához, a tisztességet, az ellenállást a szexuális kísértésnek, a bátorságot, keménységet, gyakorlatiasságot.

A paksi gyülekezet iskoláját a XX. század közepén államosították, az elvett, leromlott állapotú épületet visszakapta az egyházközség a rendszerváltás után, de felújítására egészen 2018-ig kellett várni. Az eklézsia az elmúlt két évtizedben fejlődött és erősödött hitben, összetartásban.

A Szentírás kétféle paráznaságot hangsúlyoz: a házasságtörést és tágabb értelemben a szakrálisat, amikor a nép más isteneknek hódol, és azokat imádja. A két értelmezés összefügg, akinek nincs élő szövetséges Istene, az kevésbé tud önmaga is hűséges szövetséges társ lenni. Szarka Miklós pasztorálpszichológus szerint a házasság attól hiteles intézménye Istennek, hogy ő hűséges hozzánk.

A nevelők és tanárok szerepe megváltozik. Nemcsak a lexikális ismeretek lesznek szükségesek és teszik majd hitelessé a tanárokat, hanem sokkal inkább a személyiségük: a bánni tudás az emberekkel, kreativitás, a kritikai gondolkodás, problémamegoldó készség, rugalmas gondolkodás, mérlegelési képesség, a meghallgatás, befogadás és támogatás képessége.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

E háromnak kell lennie a gyülekezetnek vagy egy-egy hívő viszonyulásának a másik emberhez. Békét sugározni, megkívántatni a keresztyén életvitelt és közösségi életet. Az otthonlétnek kell helyreállnia a lelkigondozói beszélgetésekben is. – Páros interjúban kérdezzük a gyülekezetátadásról Takaró Károly lelkipásztort és szointén lelkész fiát, Jánost.

Megszoktuk, hogy a tisztségek, bársonyszékek mágnesként húznak magukhoz, sokszor úgy gondoljuk, nélkülünk semmi sem fog menni. Ennek a legtöbbször a család a fő vesztese. A gyermek és a házastárs húzza a rövidebbet. El kell fogadniuk, hogy apa soha nincs itthon, soha nincs velünk, mert ő a fontos ember, a láthatatlan szülő.

Emlékezni általában nem arra szoktunk, ami önmagában fontos, hanem arra, ami számunkra itt és most az. Parázsló örökség ez, amely ott van a presbiteri tiszt súlytalanná válásának, a templomok kiürülésének vagy az igehirdetés hitelességének problémái mögött. Meg tudjuk teremteni a kereteit az erről való közös gondolkodásnak, beszédnek – vagy inkább keresünk egy kesztyűt?

Nem keverem össze a tanítást és a színészetet. Nem hivatkozom az órákon színpadi szerepeimre, rendezéseimre. Azt mondom a diákoknak: „Nem úgy vagyok tanár, mint a fizika vagy a matek oktatója. Tárgyamnak az anyaga az ember, vagyis ti vagytok azok, gyerekek” –nyilatkozta Csikos Sándor Kossuth-díjas színművész.

Szeptembertől negyvenöten laknak a debreceni Szenci Molnár Albert Református Felsőoktatási Diákotthonban. Az intézmény szakkollégiumként tanárokat, orvosokat, agrárszakembereket, bölcsészeket, természettudósokat, informatikusokat képez.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Egész foglalkozás alatt, bármit csinált, mindig leszidtad. – Mert olyan béna volt. – Nem volt béna, csak kisebb, mint te, és nem tud mindent olyan ügyesen megcsinálni. Mondd csak, mi lenne, ha a szüleid mindig leszidnának, ha valami nem sikerül elsőre? – Áááá – legyintett Menyus –, ők sose tennének ilyet. – Persze, mert szeretnek. És a szeretet türelmes.

„Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt” – ez a vezérigéje, A prédikátor könyvéből D. Szabó Dánielnek. – Általában olyan dolgot kért tőlem az Úr, ami sokszor emberileg leheltelen volt, de neki nincs lehetetlen, így arra biztatott, hogy tegyem meg, amire hív, a többit pedig bízzam rá – nyilatkozta.

– Elgondolkodtam azon, hogy az istentagadás rossz irány lehet, mert nem mentem vele semmire. Utána jobban figyeltem a feleségemre, aki ekkorra már erősen kötődött a református egyházhoz, így elkezdtem közeledni én is. Ő orvosként segítette a Református Iszákosmentő Misszió dömösi csendesheteit.